Ezek a dolgok okozhatnak érelmeszesedést

A dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint is állhat az érelmeszesedés kialakulásának hátterében – mondta a Magyar Atherosclerosis Társaság elnöke az M1-en.

Az artériák (verőerek) oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az arteriosclerosis és atherosclerosis fogalmát gyakorta egymás szinonimájaként használják.

Az érelmeszesedés előfordulása

Az érelmeszesedés – idővel – mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet.

Az érelmeszesedés okai

A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak. Ezért szállításukhoz olyan fehérjemolekulákra (apolipoproteinek) van szükség, melyek egyik vége vízoldékony, a másik pedig zsíroldékony. A zsíroldékony molekulavégek burokba zárják a zsírokat, a vízoldékony végek, melyek a szállító gömb (lipoprotein komplex) felszínén helyezkednek el, így tartják vizes oldatban a zsírokat. A lipoprotein gömbök más anyagokat, főként antioxidánsokat (A-, C-, E-vitamin, szelén, glutation, glutation reduktáz és lipoportein lipáz enzimek, stb.) is szállítanak.

A fizikokémiai tulajdonságaik alapján elkülönítünk nagyon alacsony sűrűségű(VLDL =very low density lipoprotein), alacsony sűrűségű (LDL = low density lipoprotein) és magas sűrűségű (HDL = high density lipoprotein) zsír-fehérje komplexeket (lipoproteineket).

HDL-t a máj termeli. Feladata, hogy a vérben szabadon keringő zsírokat megkösse és a májba transzportálja. A HDL-koleszterin magas szintje tehát védő hatású érelmeszesedéssel szemben.

VLDL zsírjaiból a lipoprotein lipáz zsírsavakat hasít le, amelyek a vérbe jutnak, majd az anyagcserében energiává hasznosulnak.

LDL-koleszterin a májsejtek LDL-receptorain keresztül a májsejtekbe jut, ahol részben újra hasznosul, részben kiválasztódik az epével. Az atherosclerosis képződésének alapja, hogy az LDL-koleszterin nem tud hasznosulni a májban. A rendellenesség szülőről gyermekre 50% valószínűséggel öröklődik, a beteg férfiak 85%-a, a beteg nők 65%-a negyven éves kora előtt, szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Jóval gyakoribb azonban, hogy az LDL-koleszterin szerkezete megváltozik – például cukorbetegségnél cukor kötődik hozzá, vagy toxikus kémiai szabadgyökök hatására károsul.

A lipoproteinben található vitaminok és a glutation – a szelént tartalmazó glutation-reduktáz enzimek – lényegében a toxikus szabadgyökök ellen védik a lipoproteineket. Stressz esetén a kiserek összehúzódnak, ennek következtében a szövetek oxigénellátása csökken, és úgynevezett szuperoxidok szabadulnak fel. Ezek is károsítják az LDL-koleszterint, sőt, közvetlenül az érfalat is. Ha a károsodás mégis megtörténik, módosult LDL-koleszterin keletkezik, melyet a máj LDL-receptorai nem képesek felismerni. A lipoproteineket ilyenkor az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. Ezeket “habos sejteknek” nevezzük, mert sejtplazmájuk telve van zsírbuborékokkal. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, tulajdonképpen “kásadaganatát” (= atheroma) okozzák. Ez például hirtelen vérnyomás-emelkedésre megrepedhet, és a törmelékes anyag a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet. Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka.

Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.

Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet.

Az érelmeszesedés tünetei

Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a meszes plakk.

Leggyakoribb megjelenési formák

A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris, e: angina pektórisz), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség. Főként szívbetegségek vagy agyi elhalás miatt a fejlett országokban az érelmeszesedés a vezető halálok

Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, heveny formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.
végtagok artériáinak elmeszesedése végtagelhalást eredményezhet.
Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens, e: klaudikáció intermittens = változó súlyosságú sántítás) formájában mutatkozik meg az érelmeszesedés, később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg.

Sajnos tehát a meszes érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. Ilyen betegség, pl. a TIS (tranzitórikus iszkémiás attak = átmeneti oxigénhiányos roham), amely agyérkatasztrófa képét mutathatja, de a beteg felépül. Az érelmeszesedés az erek falának zsákszerű kiöblösödésében, aneurizmában is megmutatkozhat.

Az érelmeszesedés tünetei a belek működésében is megmutatkoznak: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak (“hasi claudicatio”), melyet a bélfal elhalása, perforációja, majd hashártyagyulladás, szepszis követ.

Paragh György megjegyezte: a magas koleszterinszint hátterében például máj- vagy vesebetegség, illetve a pajzsmirigy rossz működése állhat, továbbá bizonyos gyógyszerek is. Ugyanakkor emögött genetikai okok is lehetnek, ami miatt a férfiaknál már 55, a nőknél pedig 60 év alatt jelentkezhetnek szív- és érrendszeri betegségek – fűzte hozzá a szakember.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.