Borászok = gyógyászok? 2010-10-18 Diéta Megosztás: Tweet A mérsékletes borfogyasztás a változatos zsírokban és szénhidrátokban szegényebb étkezéssel párosítva szolgálhatja testünk és lelkünk kiegyensúlyozottságát A kissé reklám ízűnek tűnő megállapítás nem hirdetésből való, hanem a hazai májkutatás tudósának, a nemzetközi hírű Fehér János professzornak a megállapítása. A neves májkutató belgyógyász kutatási témái között a bor kultúráját és gyógyító szerepét tekintette át, részben az orvostörténeti ismeretek, részben pedig saját orvosi tapasztalatainak tükrében. Alig ismerhette más nála jobban Magyarországon az alkohol májkárosító hatását, ugyanakkor a veszélyes szabadgyökök kutatójaként hitelt érdemlő érveket sorakoztatott fel a mérsékelt borfogyasztás kedvező élettani hatásairól is. Kutatásai megerősítették a több európai országban, többek között a nagy borkultúrával rendelkező Franciaországban és Olaszországban elvégzett követő vizsgálatokat, melyek következtetései szerint bizonyos életkor fölött, az elsősorban étkezésekhez rendszeresen fogyasztott bor, késlelteti – a nők és férfiak körében – a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, csökkenti a szívinfarktus előfordulásának a gyakoriságát. Az orvosi kutatások során a borokban kimutatható polifenoloknak tulajdonítanak különleges jelentőséget a cardiovasculáris halálozás csökkenésében. A vörösboroknak több, a fehér boroknak kisebb a polifenoltartalma. Az érszűkület okozta szívbetegségek kockázatának csökkentésében a boreredetű fenolos komponensek kedvező hatása véralvadás – ellenes mechanizmusokon keresztül is érvényre juthat. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzését célzó kulturált, mérsékelt alkoholfogyasztás eredményességét – a naponta elfogyasztott italok minősége és mennyisége mellett – más tényezők is befolyásolhatják. Fehér professzor több tanulmányában utalt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására, miszerint a huszadik életévüket (!) betöltött egészséges felnőttek részére az elfogadható alkoholfogyasztás napi mennyiségének felső határa maximum negyven gramm tiszta szesz. A statisztikák szerint ennek a mennyiségnek a rendszeres napi fogyasztása 25 év múltán sem okoz alkoholos májkárosodást (40 gramm alkoholt tartalmaz 1 dl whisky, 4 dl bor, kb. 1,5 üveg sör). Ez az érték a felső határ, vagyis nem arról van szó, hogy ennyi lenne a feltétlenül ajánlott, hanem arról, hogy ez még nem hat károsan. Ugyanennyi ideig naponta 40-80 gramm alkohol elfogyasztása már nagy valószínűséggel a máj zsíros elfajulását okozza, illetve alkoholos májgyulladást vált ki. Naponta 80 grammot meghaladó alkoholfogyasztás esetén májzsugor alakulhat ki az esetek 20-30 %-ában (ez naponta 2 dl-nél több whisky, vagy 8 dl bor, vagy 3 üveg sör, illetve az ezt meghaladó mennyiség). Ezt az alkoholmennyiséget igen sokan elérik, és túl is lépik. Az egészséges, megfelelően táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nőknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent: ez kifejezhető úgy is, hogy férfiaknak heti 21 "italegység" (kb. 210 g alkohol), nőknek heti 14 "italegység" (kb. 140 g alkohol) a megengedhető fogyasztás. Célszerű hetente két teljesen alkoholmentes napot tartani, ebben az esetben az előbb említett értékek férfiaknál 150, nőknél pedig 80 grammra csökkennek. Különböző vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az egészséges, 40 év feletti férfiaknál és a változó korban lévő nőknél napi kb. 10-20 gramm alkohol csökkentheti a szív- koszorúér-betegségek kockázatát: a kutatók ezekben a vizsgálatokban napi 1 dl vörösbor ivására utalnak. Ismert, hogy a vörösborban található, antioxidáns hatású polifenolok és flavonoidok megakadályozhatják a koleszterin lerakódását az erek falán. Forrás:
