A szemétkaja rossz hatása az intelligenciára

A három étrendminta – zsírokban gazdag, húsfélék és egészségtudatos – alapján csoportosított gyerekeket nyolc éves korukban intelligencia teszttel vizsgálták.

Egészségesen táplálkozó kortársaikhoz képest valamivel alacsonyabb intelligencia-hányadossal számolhatnak későbbi életük során azok a kisgyermekek, akik túlságosan sok szemétkaját fogyasztanak – figyelmeztetnek a brit szakemberek.

A témában végzett eddigi legkiterjedtebb kutatás során a kutatók tizennégyezer, 1991 és 1992 folyamán született nyugat-angliai gyermek életét követték figyelemmel, akiknek egészségügyi állapotát és életkörülményeit három, négy, hét, valamint nyolc és fél éves korukban is megvizsgálták.

A gyermekek részletes táplálkozási szokásairól a szüleik által kitöltött kérdőívekből értesültek a szakemberek. Ezek alapján három étrend minta rajzolódott ki: egy többszörösen feldolgozott zsírokban és cukrokban gazdag változat, egy döntően húsfélékből és zöldségekből álló “hagyományos” alternatíva, valamint egy “egészségtudatos” megoldás, amelyben a saláták, gyümölcsök, zöldségek, tésztafélék és a rizs dominálnak.

Fotó: 123rf.com

Amikor a gyermekek elérték a nyolc és fél éves kort, az elterjedt Wechsler intelligenciateszt segítségével mérték meg az intelligencia-hányadosukat. Összesen négyezer gyermektől sikerült tökéletesen használható adatokat nyerni. Ezek jelentős eltérést mutattak a szemétkaját fogyasztó, illetve az egészségtudatos étrendet követő gyerekek intelligencia-hányadosa között. Előbbiek húsz százaléka átlagosan százegy pontot teljesített a teszten, míg az egészségesebb ételeket előnyben részesítő kortársaik húsz százaléka százhat pontot ért el.

“Ez csupán egy kis különbség, de emiatt nehezebben birkóznak majd meg a tanulással és az élet egyéb kihívásaival is” – hangsúlyozta Pauline Emmett, a Bristoli Egyetem Társadalmi és Közösségi Orvostudományi tanszékének munkatársa. Az intelligencia-hányados és a táplálkozási szokások közötti összefüggés már régóta vitatott kérdés, mivel számos más tényező, így a gazdasági és társadalmi körülmények is befolyásolhatják.

Egy középosztálybeli család például hajlamosabb lehet (vagy legalábbis anyagilag könnyebben megengedheti magának), hogy egészségesebb fogásokat tegyen az asztalra, vagy építő jellegűen foglalkozzon a gyermekeivel, szemben a szegényebb háztartásokkal.

Fotó: 123rf.com

A brit Journal of Epidemiology and Community Health című szakfolyóiratban megjelent tanulmány azonban különös gondot fordított ezeknek a tényezőknek a kiszűrésére. “Figyelembe vettük az anyai gondoskodást, a társadalmi hovatartozást, a kort, a lakóhelyet, az életük fontosabb eseményeit, a megrázó történéseket, az otthoni környezetet a könyvolvasástól kezdve egészen a tévénézésig és a többi ilyen tényezőt is” – sorolta a szakember, kiemelve, hogy már maga a tanulmány mérete is példa nélküli.

“Ez egy rendkívül kiterjedt vizsgálat volt, nagyobb, mint amit valaha készítettek” – hangoztatta a szakember az AFP hírügynökségnek adott interjújában. Hozzátette: ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a gyermekek intelligencia-hányadosának eltérése megmarad-e életük további részében is.

A szakember szerint a gyorsételek negatív hatásának oka, hogy a már feldolgozott tápanyagokból hiányoznak az olyan vitaminok és más összetevők, amelyek a korai gyermekkor egy kulcsszakaszában nagyon fontos szerepet játszanak az agy fejlődésében. “A szemétkajára alapozó étrend nagyon nem kedvez az agy megfelelő fejlődésének” – figyelmeztetett a szakember.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.