Ha középkorúként lesz cukorbeteg, 20 éven belül elbutul?

Amennyiben egy középkorú egyénnél állapítják meg a cukorbetegséget, nagyobb az esélye arra, hogy jelentős memória- és kognitív problémákkal szembesüljön a következő 20 évben – állítja egy új tanulmány.

Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy memória- és kognitív problémákat tapasztaljon valaki, akinél középkorában állapítják meg a diabéteszt, mint az egészséges vércukorszinttel rendelkezők esetében. A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health munkatársainak kutatása szerint a cukorbetegség még a normál öregedés hatásai előtt elkezdi a rombolást, „öregíti az agyat”, mintegy 5 évvel hamarabb.

Egy átlagos, 60 éves, diabéteszes ember például kognitív hanyatlást tapasztalhat, miközben egy egészséges 65 évesnek nincs ilyen gondja. Gyengül az emlékezet, a szavak felidézése, a végrehajtó funkciók, melyek szoros összefüggésben vannak a demencia, vagyis az elbutulás folyamatával: a szellemi kapacitás ilyen mértékű vesztesége már komolyan befolyásolhatja a mindennapi teendők ellátását.

A jelentést az Annals of Internal Medicine közölte. A maga nemében a leghosszabb tanulmány, mely követte a felnőttek egészségének keresztmetszetét, ahogy idősödnek.

cukorbeteg1

Mi a tanulság? Ha egészséges agyat szeretnénk 70 éves korunkra, helyesen kell étkeznünk és a testmozgást sem hanyagolhatjuk, főleg, ha már elértük az 50. életévünket – hangsúlyozta a tanulmány vezetője, Elizabeth Selvin PhD, MPH, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health epidemiológus docense. Jelentős a kapcsolat a kognitív hanyatlás és a cukorbetegség, a diabétesz előszobája-állapot, valamint a rossz vércukorszint között. Ráadásul tudjuk, hogyan lehet megelőzni vagy késleltetni a problémát.

A kutatócsoport az Atherosclerosis Risk in Communities Study adatait használta, mely 1987-ben kezdte követni a 15.792, középkorú emberből álló felnőtt egészségi állapotát, Maryland-i, Észak-Karolinai, Minnesotai és Mississippi-állambeli közösségekből. A résztvevőket időnként meglátogatták.   1987 és ’89 között négyszer, 2011 és 2013 között ötször. A kognitív funkciókat az 1990-1992 közötti időszakban a második vizitnél, 1996-98 között a negyedik látogatásnál értékelték, valamint az ötödik alkalommal.

A kutatók rájöttek, hogy 19 százalékkal magasabb a kognitív hanyatlás valószínűsége, mint amennyire számítottak azon résztvevők körében, akik nem kezelték a cukorbetegségüket. Ennél valamivel kisebb hanyatlás volt tapasztalható a diabétesz előszobájában levőknél, valamint azoknál, akik ellenőrzés alatt tartották betegségüket. Akár fehér-, akár feketebőrű emberekről volt szó, az eredmény ugyanolyannak bizonyult.

Selvin szerint az eredmények aláhúzzák a súlykontroll, a testmozgás és az egészséges étrend fontosságát, melyekkel megelőzhető a diabétesz. Már a testsúly 5-10 százalékának elvesztése távol tarthatja az embert a cukorbetegségtől.

A diabétesz azt jelenti, hogy megemelkedik a cukor (glükóz) szintje a vérben. A felesleges glükóz károsítja a szöveteket és az érrendszert az egész szervezetben, emiatt hozható összefüggésbe a vaksággal, végtagokban történő idegkárosodással és vesebetegséggel. S miközben a cukorbetegséget gyakran lehet gyógyszerekkel kontrollálni, az igazi cél a testmozgás és az étrend váltás, vagyis a megelőzés! Ezzel elkerülhetjük a demencia kialakulását is számos ember esetében.

időskor2

Már annak pár éves késleltetése is nagy eredmény, melynek jelentősen pozitív hatása van a társadalomra, az életminőségre és az egészségügyi ellátás költségeire nézve is.

A kutatók egyre inkább tisztában vannak a demencia, valamint az Alzheimer-kór okozóival, különös tekintettel a kognitív károsodásra, mely az agyi vérerek rendellenességéhez köthető.  A.Richey Sharrett orvos, a tanulmány társ-szerzője, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health adjunktusa azonban hangsúlyozza: számos módja van azonban annak, hogy csökkentsük az agyi érproblémák hatását – a megelőzéssel, a magas vérnyomás és a cukorbetegség kordában tartásával, azzal, ha letesszük a cigarettát, növeljük a testmozgás mennyiségét és előnyös étrendre váltunk. Ha már tudjuk, melyek a rizikófaktorok és mit tehetünk a megelőzésért, az már jelentős motivációt jelenthet számunkra.

Forrás: Adina – Napidoktor.hu

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.