Bizsereg a lába, bőrkeményedéssel küzd vagy nem lát jól? Cukorbetegség is okozhatja

A 2-es típusú cukorbetegség lassan, évek alatt alakul ki, így sokáig nem okoz tüneteket. Ezért a cukorbetegséget nem véletlen nevezik csendes gyilkosnak, hiszen már a betegség felismerése előtt okozhat rombolást.

Éppen ezért sokszor előfordul, hogy a beteg csak akkor jön rá arra, hogy magasak a vércukor értékei, amikor már szövődmények léptek fel, és emiatt kerül sor vizsgálatokra. 1-es típusú cukorbetegség esetén a szövődmények rendszerint évekkel később jelentkeznek a diagnózis felállítását és a diabetes inzulin kezelését követően. A szövődmények kivizsgálására minden cukorbetegnél nagy hangsúlyt kell helyezni. Hogy mik a leggyakoribbak és milyen vizsgálatok szükségesek a szűrésekhez, azt dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától kérdeztük.

Neuropátia

A cukorbetegség gyakori szövődménye az ún. neuropátia, mely az idegeket és kis hajszálereket érintő károsodás következménye. A magas vércukor a periferiás idegeket érinti, vagyis az agyon és a gerincvelőn kívüli idegeket. A diabéteszesek kb. felénél kialakul a probléma, és a rizikó annál nagyobb, minél régebb óta cukorbeteg az illető, illetve akkor, ha a vércukor értékeit nem sikerül kordában tartani. Tünetei közt főleg a lábak zsibbadása, bizsergése, égő érzése mellett az érzékkiesés/esetleg extrém érzékenység, bizonytalan járás áll. Sokan számolnak be arról, olyan, mintha egy láthatatlan vastag zoknit viselnének. A probléma általában a végtagokra jellemző, ám a szervezet bármely részén lévő perifériás idegeket érintheti. A neuropátia kivizsgálás során a kalibrált hangvillával a vibrációérzetet nézik, monofilamentummal a tapintásérzetet, neuropaddal a talp verítéktermelését, tip therm próbával pedig a hőérzetet vizsgálják. Neurométerrel különböző frekvenciákon vizsgálják az érzéseket. Amennyiben neuropátia áll fenn, úgy fontos a lábak fokozott védelme, mindennapos átnézése, hiszen fájdalomérzet hiányában könnyen sérülések keletkezhetnek rajta, ami akár fekély kialakulásához is vezethet.

Fotó: 123rf.com

Diabéteszes retinopátia

A nem megfelelően karbantartott cukorbetegség a szem ereinek elváltozása miatt diabeteses retinopathiát okozhat, mely kezelés nélkül akár vaksághoz is vezethet. Kezdetben a beteg számára tüneteket, panaszokat nem okoz ez az állapot, ám súlyos esetben oxigénhiányos problémák keletkeznek a retinán, melynek hatására kóros erek képződnek, amik igen sérülékenyek, vérzéseket okozhatnak.  Ezekből az erekből kötőszövet terjedhet át a retinára, ami vaksággal fenyegető retina leválást is kiválhat. Ráadásul az érképződés a szem más területein is kialakulhat, a szem folyadék elvezetése akadályokba ütközhet, így másodlagos zöldhályog jöhet létre. Hogy ez ne történjen meg, nagyon fontos a diabétesz megfelelő, személyre szabott kezelése. A retinopátiát  pupilla tágításban végzett alapos szemorvosi vizsgálattal lehet megállapítani. Terápiáját minden esetben az adott állapot súlyossága határozza meg, így lehet lézeres kezelés, cseppek, injekciós kezelés, műtét, és ezek kombinációja is.

Ezért jó cukorbetegség esetén a csicsóka

Nefropátia

A cukorbetegség okozta veseműködési zavar gyakori szövődménynek számít. Legfőbb tünete a vizeletben megjelenő fehérje. A probléma 5 stádiumra osztható, melyből az első kettő tünetszegény, ezért is fontos a rendszeres szűrővizsgálat. A magas vércukorszint ugyanis károsíthatja a vesék ereit is, így a vesék nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, ráadásul sok cukorbetegnél magas vérnyomás is kialakul, ami tovább rontja a problémát. Tünetei közt leginkább bokaduzzanat, fehérje megjelenése a vizeletben, fáradékonyság, gyengeség, magas vérnyomás szerepel. Kezelése a vércukor rendezése mellett vérnyomás csökkentéssel és megfelelő diétával történik.  Amennyiben „inzulinos” a beteg, és a vesefunkciók el kezdenek beszűkülni, ekkor az inzulin dózisának csökkentése indokolt. A további terápia nefrológus feladata.

Fotó: 123rf.com

Érszűkület

A tartósan magas vércukorszint negatív hatással van szív-és érrendszerre, így gyakran vezet érszűkülethez bárhol a testben. Mivel kisebb lesz az ér átmérője a benne lévő plakkoktól, lerakódásoktól, ezért a vérnyomás megnő. A verőerek merevvé válnak, így sérülékenyebbek lesznek, ami vérrögöket, infarktust eredményezhet. Érszűkület gyakran az alsó végtagokban keletkezik, ilyenkor lép fel egyfajta nehézláb érzés, valamint terhelés hatására fájdalom jelentkezhet. További tünetként szerepelhetnek még hideg végtagok, valamint a nehezen gyógyuló sebek, rossz esetben fekély is. Érszűkület gyanúja esetén fontos az angiológus felkeresése, aki megállapítja a probléma súlyosságát és megfelelő terápiában részesíti a beteget.

Foto:123rf.com

Diabéteszes láb/fekély

A cukorbetegeket nagyban veszélyezteti az ún. diabéteszes láb szindróma, valamint a végtag elvesztésének gyakori oka, a lábszárfekély. Igen összetett problémáról van szó, hiszen idegi és keringési zavar is jelen van (hátterében preifáriás neuropátia áll). Az érintett panaszkodhat fájdalomra, de érzéketlenségre is, bőrkeményedések alakulnak ki, megváltozik az illető járása, a végtagok hidegek, a bőr sima, fényes– mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa. Mivel a beteg nem feltétlen érzi, ha megsérült, a megfelelő fertőtlenítés elmarad, és a rossz keringéssel együtt megnő a fekély kialakulásának esélye, ami a lábamputációk nagy részéért felelős. Megelőzésben a legfontosabb, hogy a páciens vércukra megfelelő tartományban legyen. Panaszok esetén mindenképp alapos kivizsgálás indokolt, hogy meg lehessen őrizni a láb boltozatának épségét, valamint, hogy el lehessen kerülni a fekély kialakulását.

 

Forrás: Cukorbeteg Központ


Egy válasz

  1. jáger lászló

    Cukorbetegség
    Van akinek sikerül
    van akinek nem Mármint a túlélés…
    csak ennyi
    barátilag
    J.L.

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.