Súlyos mellékhatásokat okozhat a heparin

A heparin széles körben elterjedt véralvadásgátló, mely a vérrögök kialakulását, és így az ebből adódó szövődményeket – pl. tüdőembólia- hivatott megelőzni. Bár igen nagy létjogosultsága van a trombózis prevencióban, ennek ellenére alkalmazásával meglepő mellékhatások is jelentkezhetnek. A problémáról és annak kiküszöböléséről prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Mire jó a heparin

A heparin és az un. alacsony molekulatömegű heparinok (LMWH-k) széles körben alkalmazott véralvadásgátlók, melyek a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának (antithrombin III-nak és a véralvadásban szereplő anyagok – az X és a thrombin molekula) inaktív komplexbe kötődését gyorsítják meg.  Várandósság idején a legjobb antikoaguláns, hiszen nem jut át a méhlepényen, így nem károsítja a baba egészségét. Előszeretettel alkalmazzák továbbá thromboembóliás esetek megelőzésére, mélyvénás trombózis után, ám használatuk kellemetlen, ugyanis injekcióval bőr alá, vagy vénásan kell adni.

Mellékhatásai lehetnek:

Bár a heparin már régóta használt véralvadásgátló, ám sajnos nem mentes mellékhatásoktól. Ilyen például a heparin indukálta trombocitopénia (alacsony vérlemezkeszám) ami paradox módon trombózis is okozhat!

injection

„A heparin indukálta trombocitopéniának (HIT) különböző megjelenési formái vannak. Ez egy különleges ellenanyag által közvetített gyógyszerreakció, melyet fokozott véralvadási állapot kísér. A ma általánosan elfogadottak szerint a heparin az ún. trombocita 4-es faktorhoz kötődik. Ez valójában egy peptid, amivel a heparin egyfajta komplexet képez (PF4), melynek feladata a heparin közömbösítése. (Ez az anyag kis mennyiségben eleve szabadon is kering, de heparin hatására igen sok kerül ki belőle a véráramba). A heparin-PF4 komplex ellen egy antitest képződik és egy ún. immunkomplex alakul ki. Ez részben a vérlemezkék összetapadását okozza, részben pedig alvadást elősegítő anyagok felszabadulását okozza. Továbbá a termelődött antitest (IgG) az ér belső részén lévő un. endotel sejtekhez is kötődik, és sérülést okozva szintén trombózishoz vezethet” – magyarázza prof. Blaskó György, aki hozzátette, hogy a HIT-IgG nem feltétlenül okoz trombocitopeniát, és csak az érintettek pár %-ánál találkozunk átmeneti trombocitaszám csökkenéssel – már ha mérik- de a HIT-esek 30-40%-ában sajnos trombózis fordul elő. Ez mind az artériás, mind a vénás oldalon előfordulhat aszerint, hogy milyen társ-rizikók állnak fenn. Maga a vérlemezkeszám csökkenése elsősorban az ún. késői HIT-ben jelentős – főleg, ha a beteg még korábban heparint is kapott- ám ez általában 4 napon belül megszűnik. Ezért van az ajánlásokban, hogy a heparin és LMWH adás utáni héten kétszer javasolt a vérlemezkeszám ellenőrzése. Súlyosságára jellemző, hogy az esetek 10 %-ában még ma is végtagamputáció lehet szükséges! A már kialakult állapot gyógyszeres kezelése csak szakintézetben, speciális gyógyszerek alkalmazásával lehetséges.

gyógyszer

Új típusú orális véralvadásgátlókkal a probléma részben kiküszöbölhető

Látható tehát, hogy a heparin és származékai bár nagy segítséget jelenthetnek, ám veszélyes mellékhatásokkal is járhatnak. Bizonyos hosszú kezelések esetén alternatívát nyújthatnak a 4-6 éve forgalomba került új típusú orális véralvadásgátlók, melyekkel nem csupán az öninjekciózást lehet elkerülni, de a heparin indukálta trombocitopénia-t is, ráadásul alkalmazásukhoz nincs szükség szigorú laboratóriumi kontrollra, így számos előnnyel járnak! Alkalmazásuk előtt természetesen orvosi konzultáció és részletes kivizsgálás szükséges!

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.