Oltáshatékonyság – Mit jelent, hogy 95 vagy 70 százalékos a vakcina?

Mi van a számok mögött?

Most, hogy nagy erőkkel folyik a koronavírus elleni oltás felvétele szerte az országban, a vakcinát megkapók érthetően feltehetik a kérdést: mit jelent az oltáshatékonyság? Mennyire hatásos a vakcina, ha nem 100 százalékosan az?

A fenti kérdés tisztázásához elsőként azzal kell tisztában lennünk: ha egy oltás hatásos, az azt jelenti, hogy valóban megelőz egy bizonyos betegséget. Erre tehát mindegyik vakcina képes, amelyet már engedélyeztek, megfelelő alkalmazás esetén. Ahogyan azonban ez általában a gyógyszerekről is elmondható, egy védőoltás sem 100 százalékosan hatásos minden embernél.

Az oltáshatékonyság függhet ugyanis olyan tényezőktől, mint például az illető életkora, más, meglevő betegségei, egészségügyi állapotai; számít, hogy mennyi idő telt el az oltás óta és az is, hogy a beoltott korábban volt-e már koronavírusos. Nem mellékes a hatásosság tekintetében a vakcina beadásának módja és maga az oltóanyag sem.

Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Szinte tökéletes, 97-99 százalék körüli oltáshatékonyságot mutat például a jól ismert MMR, vagyis a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni vakcina, melyet két adagban juttatnak be a gyermekek szervezetébe és életük végéig védelmet nyújt.

Ha valakinél az oltás ellenére jelentkezik a koronavírus betegség, annak oka az lehet, hogy esetében nem alakult ki kellő védelem a vírussal szemben, vagy a már meglevő védettség az idő múlásával mérséklődött.

Jelenleg beadott vakcinák és oltáshatékonyság

Azokban, akik be szeretnék oltatni magukat vagy már meg is tették, némi zavart okozhat, hogy az egyes vakcinagyártók az oltáshatékonyság tekintetében nem egyforma – de egymáshoz nagyon közeli – eredményeket tettek közzé.

A Pfizer és a BioNTech 95, a Moderna 94,5, a Szputnyik V 90 százalék felettire, míg az AstraZeneca 70 százalékosra értékelte a vakcina hatásosságát. (Utóbbi esetben két eljárással 90, illetve 62 százalékból jött ki ez az átlag).

De hogyan értelmezhetjük mindezt?

Érdemes különválasztani két fogalmat. A hatásosság ugyanis a klinikai tesztelés során a mérésre szolgáló adat, míg a hatékonyság azt jelzi, mennyire működik jól a való életben egy oltás.

Persze elképzelhető, hogy a koronavírus-vakcina hatékonysága azonos lesz a klinikai tesztek során megmutatkozó hatásossággal, ám korábbi védőoltások tapasztalatai alapján inkább az várható, hogy a hatékonyság százalékban számolva némileg alacsonyabb, mint a hatásosság. Ez annak köszönhető, hogy akik a vizsgálatban részt vesznek, általában nem képezik le tökéletesen a teljes népességet.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A kutatók mindenesetre ma is azt a bevett eljárást használják egy-egy gyógyszer vagy oltás hatékonyságának teszteléséhez, amelyet egy évszázaddal ezelőtt dolgoztak ki statisztika-szakértők. Vagyis, beoltanak egy bizonyos számú embert, a kontrollcsoportot alkotó, ugyanekkora mennyiségű önkéntesnek pedig placebót adnak. Majd kivárják, kialakul-e betegség az alanyoknál.

Ezután megnézik, melyik résztvevő melyik vizsgálati csoportban volt, s az is kiderül, hány embernek vannak tünetei a két különböző csoportból.

A koronavírus esetében a vírusfertőzöttek két csoportja közötti, relatív különbséget határozzák meg a kutatók, ezt fejezik ki hatékonysági értékként. Amennyiben az oltott és a placebo-csoport között nincs különbség, az érték nulla. Ám ha a vakcinát kapottak közül nem lesz beteg senki – tehát egyik betegről sem derül ki, hogy a beoltottak csoportjában volt – akkor kimondható, hogy az oltáshatékonyság 100 százalékos.

Ha egy vakcina 95 százalékos, akkor bizonyítottan jól működik. A félreértések elkerülése végett a szám nem azt mutatja, hogy az adott embernek, aki megkapta a vakcinát, milyenek az esélyei a megbetegedésre. Nem jelezheti előre azt sem, vajon az oltás leviszi-e a koronavírus-betegek számát és mérséklődni fog-e a járvány egy adott területen.

Koronavírus – Már 6 féle oltás érhető el hazánkban

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.