Miért érdemes sok kelkáposztát enni?

Mielőtt elhúznánk a szánkat, és kizárólag gyermekkorunk napközis élményeire alapozva mondanánk zsigeri nemet a kelkáposztára, barátkozzunk meg más gondolattal is.

Miszerint a kelkáposzta egy roppant értékes főzeléknövény, remek csonterősítő például.

 

Sokunknak vannak meghatározóan rossz élményei a kelkáposztával kapcsolatban. Évtizedekkel ezelőtt a közétkeztetésben előszeretettel készítették a karakterisztikusan ehetetlen ízvilágú főzeléket. Ami már külsőleg is tükrözte a benne rejlő lehetőségeket… Belátható, hogy ilyen kezdés után elég nehéz bárkivel is megszerettetni a fodros levelű növényt. De azért vannak csodák, megesik, hogy az ember felnőtt fejjel mégiscsak belekóstol egy főzelékbe, és leomlanak a falak.  Pláne akkor, ha közben még az is kiderül, hogy a kelkáposzta értékes főzeléknövény a benne található vitaminok miatt.  (Ezt azért biztos nem gondoltuk volna róla.)

A kelkáposztából nemcsak főzelék készíthető.

Hogy mit tud a kelkáposzta?

Kalcium tartalma miatt ideális csonterősítő,  jótékonyan hat a vérnyomásra és a szívizom működésre. Jelentős béta-karotin tartalma miatt immunrendszerünket is megfelelően edzi.

Táplálkozási értékét a benne levő szénhidrátok, az emészthető rostok, fontos ásványi sók, mint a kalcium, kálium és magnézium, valamint a vas, az A-, B1-, B2-, C-, E-vitamintartalma, ezenkívül természetesen az íz- és zamatanyagai adják.

Gyulladásos betegségekre is ajánlják, hiszen a benne található A-vitamin hasznosítását E-vitamin-tartalma még jobban elősegíti. B-vitamin-tartalma pedig pozitív hatással van az emésztésre és az idegrendszerre. Nátriumban szegény, alacsony energia tartalmú.

A kelkáposzta levelének ásvány- és vitamintartalmát zöld színe határozza meg. Minél sötétebb a kelkáposzta, annál jellegzetesebb az íze.

Külön előnye, hogy minden évszakban kapható.

Forrás: Hirado