Légy naprakész a kémények terén! 2012-01-25 Blog Megosztás: Tweet A kémények fontos szerepet töltenek be, hiszen rajtuk keresztül távozik a fűtés során keletkező szénmonoxid és az egyéb égéstermékek. Ezért fontos tájékozódnunk, nézzük hát a különböző kéménytípusokat. Bizonyára mindenki ismeri a régi tégla kéményeket. Girbe-gurbák, kissé beomlottak, jobbra vagy balra dőlnek és bár nagyon hasonlóak – hiszen mind ugyanazzal a módszerrel készültek – azonban még sem találunk két egyformát. A szerelt kémények azok a kémények, amelyek szerelési jelleggel építhetők be. Anyaguk eltér a hagyományos kéményekétől. Ezek általában emeletmagas csövek, amelyeknek anyaga a hőmérsékleti és egyéb igénybevételeknek is megfelelnek, és amelyek előre gyártott vagy építés után felhordott szigeteléssel vannak ellátva. Ennek köszönhetően, az égéstermékek lehűlése a megengedett határértékek alatt marad. A szerelt kémény az előírásoknak megfelelően elhelyezhető, ha a meglévő falazott kémény nem tehető alkalmassá az égéstermék biztonságos elvezetésére. Az egyedi kémények, az épület egy szintjén, egymással belső összeköttetésben levő helyiségekben, legfeljebb 60 kW összteljesítményű tüzelőberendezések égéstermékeit vezetik el. Az egy szinten csatlakoztatott tüzelőberendezések alapján az egyedi kémény lehet: önálló kürtőjű egyedi kémény, közös kürtőjű, önálló füstcsővű kémény vagy közös kürtőjű és közös füstcsővű kémény. Az első típusba mindig azonos tüzelőanyaggal működő tüzelőberendezést vagy kazánt kötnek be, míg a másik kettő legfeljebb három helyi tüzelőberendezés bekötését teszi lehetővé. Gyűjtőkéményt csak az engedélyezett idomokból, és csak függőlegesen, elhúzás nélkül szabad építeni. A kéménytestet épületen belül legalább 6 cm vastag válaszfallal kell körülhatárolni, ám családi házaknál ez a kéménytípus nem javasolt, ezért mielőtt belekezdenénk az építkezésbe mindenképp tájékozódjunk, és válasszuk az igényeinknek legmegfelelőbb kéménytípust. Forrás: