Metabolikus szindróma 2014-05-07 Cukorbetegség Megosztás: Tweet Az elmúlt években egyre gyakrabban hangoztatott metabolikus szindróma több tényezőből tevődik össze: magas vérnyomás, magasabb vércukorszint, elhízás és magasabb koleszterinszint együttes jelenlétéből. Mindez növeli a szívbetegség, a stroke és a cukorbetegség kockázatát. Ha a fent felsoroltak közül valakinél csak az egyik van jelen, ez nem jelent okvetlenül metabolikus szindrómát. Az viszont bizonyos, hogy bármelyik állapot növeli a súlyosabb betegségek kialakulásának esélyét. Minél több kockázati tényező van jelen, annál nagyobb a szívbetegség, a stroke vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. Jelentős mértékű életmódi változtatások azonban segíthetnek a súlyos betegségek megelőzésében, késleltetésében.A metabolikus szindróma tüneteiElhízás, obezitás, "alma testforma", vagyis a testzsírok a derék körül rakódnak le jellemző módon. Férfiakon a 102 cm-nél, nőkön pedig a 89 cm-nél nagyobb haskörfogat a metabolikus szindróma diagnosztikus jellemzője. Megjegyezzük, hogy a rasszok között természetesen vannak ebben különbségek. Magas vérnyomás, ahol a szisztolés érték több mint 130, a diasztolés érték több mint 85 Hgmm. Magas vércukorszint, ahol az éhomi érték meghaladja az 5,6 mmol/l-t. Magas koleszterin szint, ahol a vérben mérhető trigliceridek 1,7 mmol/l feletti értéket mutatnak, az ún. HDL-koleszterin (hasznos koleszterin) férfiakon 1,04 mmol/l alatti, nőkön pedig 1,3 mmol/l alatti. Minél több kockázati tényező van jelen egyidejűleg – annál magasabb a súlyosabb betegség kialakulásának kockázata is. OkokInzulinrezisztenciaA metabolikus szindróma értelemszerűen összefügg szervezetünk anyagcseréjével, metabolizmusával. Az inzulin hormonról csak röviden, a szervezetben e hormon kontrollálja a vérben keringő cukor, pontosabban a glukóz mennyiségét. Az inzulint a hasnyálmirigy ún. béta-sejtjei állítják elő. Normál esetben az emésztőrendszer az elfogyasztott ételeket (többek között) glukózzá is bontja. A glukóz a véráram útján eljut a szervekhez, ahol a sejtekben üzemanyagként szolgál. Az inzulin segíti a glukóz sejtekbe való eljutását. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek nem reagálnak normál módon az inzulinra, a glukóz pedig nem éri el (könnyen) a sejteket. Így a vérben megnő a glukózszint, és nő a vér inzulinszintje is. Ha a szervezet nem képes normalizálni ezt az állapotot, kialakul a cukorbetegség. A magasabb vércukorszint – még a cukorbetegség diagnózisa előtt is – veszélyes lehet. Sok orvos ezt prediabétesznek, a cukorbetegség előszobájának nevezi. Az inzulinrezisztencia emeli a trigliceridszintet, és egyéb vérzsírok szintjét is. Ronthatja a veseműködést, így magas vérnyomáshoz vezethet. Az inzulinrezisztencia jelensége már önmagában is fokozza a szívbetegség, stroke, cukorbetegség, és egyéb betegségek kockázatát. Az inzulinrezisztencia mögött számos genetikai és környezet tényező áll. Számos esetben igen jelentős a genetikai háttér. Az viszont bizonyos, hogy a túlsúly, elhízás és az inaktív életmód jelentősen hozzájárul a kialakulásához. Kockázatok Életkor: 20 év körül a népesség kevesebb mint 10%-a érintett, 60 év körül mintegy 40%. Egyes esetekben már gyermekkorban is jelentkezhetnek tünetek. Rassz: érdekes tapasztalat, hogy ázsiaiak, és a hispano-amerikaiak körében gyakoribbnak tűnik a metabolikus szindróma előfordulása. Elhízás, obezitás: a 25-nél magasabb testtömegindex (BMI) növeli a metabolikus szindróma kockázatát. Az "alma" testalak hasonlóképpen. Előzetes, meglévő cukorbetegség, vagy ismert hajlam: ha pl. a családban közeli rokonoknál már fordul elő 2-es típusú cukorbetegség, vagy terhességi cukorbetegség, akkor is nagyobb a kockázat. Egyéb betegségek: magas vérnyomás, szívbetegség, nem alkoholos májbetegség, PCOS (policisztás ovárium) szintén emeli a metabolikus szindróma kockázatát. SzövődményekÚgy néz ki, mintha a kockázatok és a szövődmények egymásra mutatnának. Való igaz, de a szervezetben minden mindennel összefügg bizonyos mértékben. Milyen betegség adódhat a metabolikus szindrómából? Cukorbetegség: ha az inzulinrezisztencia időszakában nem történik (jelentősebb) életmód változtatás, a vér glukózszintje tartósan magassá válik. Szív-érrendszeri betegség: a magas koleszterinszint és magas vérnyomás megléte növeli az erekben a plakkok, érfali lerakódások képződését. Az erek beszűkülése, esetleges elzáródása infarktushoz, vagy stroke-hoz vezethet. Diagnózis Bár az orvos nem elsősorban a metabolikus szindrómát keresi, ha a három fent leírt állapot együttesen fennáll, akkor kimondható a diagnózis. (Fentebb, a Tünetek címszónál szerepelnek részletesen az egyes paraméterek). Hogyan kezelhető a metabolikus szindróma? Jelentős mértékű, mondhatjuk, hogy "agresszív" életmód változtatás szükséges ahhoz, hogy eredményt érhessünk el. Emellett gyógyszeres kezelés is támogathatja az állapotjavulást. Nézzük, milyen változtatások szükségesek. Azt nem mondhatjuk, hogy kötelezőek – ez mindenki józan belátására van bízva – de melegen ajánlottak: Fizikai aktivitás: napi minimum 30 perces enyhe-közepes aktivitás javasolt, legalább egy séta, vagy kocogás szintjén. Testsúlycsökkentés: 5-10% már eredménynek számít, csökken az inzulin-szint, a vérnyomás, ezáltal a cukorbetegség kockázata. Egészséges táplálkozás: az ún. DASH-diéta (étrendi javaslatok a magas vérnyomás megállítására), a mediterrán diéta. Fontos az egészségtelen zsírok korlátozása, a több zöldség, gyümölcs, hal és teljes kiőrlésű gabona fogyasztása. Étrendi változtatás előtt érdemes orvosunkkal is konzultálni. A dohányzás abbahagyása: a dohányzás is rontja az inzulinrezisztenciát, így fokozza a metabolikus szindróma kockázatát. Az orvos segíthet tanácsaival a dohányzásról való leszokásban is. Forrás:
