Irány a Balaton! – Kevés az árvaszúnyog és nagyon tiszta a víz

Megjelentek az első fecskemoszatok a tó vizében, ez már a nyár közeledtét jelzi. A messze a határérték alatt maradó algakoncentráció, a vízminőség látványos javulása az egész Balaton táplálékhálózatára hatással van.

A Balaton ökológiai rendszerének a lebegő mikroszkopikus algák, a fitoplankton elsődleges szervesanyag-termelése az energetikai alapja. Az algák szaporodását a külső tápanyagterhelésen túlmenően az időjárási tényezők, a klímaváltozás – illetve annak közvetlen és közvetett hatásai – befolyásolják, de a tó vízgyűjtőjén végzett beavatkozások, például a Kis-Balaton tározórendszerének kibővítése is hatással vannak rá.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai kéthetente vagy havonta vizsgálják a tó nyílt vizében, hogy mennyi és milyen összetételű alga van a vízben. Adataik azt mutatják, hogy az algák mennyisége az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, ez a vízminőség-védelmi nagyberuházások eredménye. 2015 nyarán például a vízben lebegő algák mennyisége a tó (legnagyobb szervesanyag-legproduktívabb területén, a Keszthelyi-medencében sem haladta meg a 30 mikrogramm/liter a-klorofill-koncentrációt. Ez kevesebb, mint fele a WHO fürdővizekre megállapított felső határértékének. A 2016. május végi mérések alapján ez az érték a Keszthelyi-medencében 3 mikrogramm/liter, a Siófoki-medencében pedig 2 mikrogramm/liter volt. A nyár közeledtét jelzi, hogy a tó vizében megjelentek az első fecskemoszatok.

Az intézet munkatársai az elmúlt években jelentős változásokat figyeltek meg a tó algaközösségeinek összetételében is. A korábbi évektől eltérően 2013 és 2014 nyarán ugyanis a cianobaktériumok – elsősorban a fonalas, N2-kötő fajok – helyett a páncélos ostoros algák domináltak, mint amilyen a balatoni fecskemoszat. Ez a tény a vízminőség további javulását mutatja. A tó vízminősége algák szempontjából tehát kiváló, az idei nyáron várhatóan a korábbi évekhez hasonló, alacsony algabiomassza-értékekkel találkozhatunk majd.

bala

Nem veszélyesek az árvaszúnyog-bábbőrök

Az egyszerre nagy tömegben a bábból kibújó, és a vízből kirepülő, kifejlett árvaszúnyogok után visszamaradó bábbőrök rövid ideig felhalmozódhatnak a víz felszínén, finom, fehéres habréteget alkotva. A bábbőrök és a habréteg a fürdőzők számára kevésbé attraktívak, azonban az egészségre nem károsak, és pár nap alatt elbomlanak. A kifejlett árvaszúnyogok kirepülésük után rajokba tömörülnek, és az alkonyati/esti órákban a fényre repülnek. Ugyanakkor fontos megkülönböztetnünk őket a csípő szúnyogoktól: a nyaralókat legfeljebb tömeges jelenlétük zavarhatja, de nem csípnek.

Összegezve, sem az algák, sem az árvaszúnyogok mennyisége napjainkban nem éri el azt a kritikus határt, amely vízminőségi problémát okozhatna a Balatonon, ahogyan az az 1980-as, 1990-es években megfigyelhető volt.

szúnyog

Változó algaközösség

Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett látványos vízminőség-javulás, vagyis a lebegő mikroszkopikus algák mennyiségének csökkenése az egész Balaton táplálékhálózatára is hatással van, ugyanis végső soron a haltermést is a fitoplanktonra épülő másodlagos produkció határozza meg. Ennek egyik legjelentősebb elemét a fenékre lehulló algák jelentik, amely az üledéklakó árvaszúnyoglárvák tápláléka. Az árvaszúnyoglárvák pedig a tó egyik legnagyobb számban előforduló halának, a dévérkeszegnek alkotják fő táplálékbázisát.

Az 1990-es évekhez képest az elmúlt évtizedekben nemcsak a vízben lebegő algák mennyisége csökkent drasztikusan, hanem a dévérkeszegek táplálékbázisa is. A domináns árvaszúnyoglárvák (Chironomus balatonicus, Procladius choreus, Tanypus punctipennis) mennyisége ugyanis az 1990-es évekhez képest hozzávetőleg az egytizedére csökkent. Ezt az összefüggést az intézet munkatársai már 2001-ben leírták, amikor megállapították, hogy szoros összefüggést van a késő nyári átlagos algabiomassza (a-klorofill-koncentráció) és a következő évi árvaszúnyog-biomassza között. Az elmúlt tíz évben azonban ez a csökkenés még szembetűnőbb volt.

Forrás: MTA


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.