Magas koleszterinszint: így előzhetjük meg a bajt

Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak. Dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa a hatékony koleszterinszint csökkentés lehetőségeiről beszélt.

Különbség az LDL és a HDL között

Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben, azonban ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke (szélütés) és a végtagi érszűkület kockázata.
Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt.
Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

A betegségek összefüggenek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás, az atherotrombózis az érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. Az új kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-kal is szembe kell, hogy nézzen, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan veszélyeztetett a másik két trombotikus betegségre vonatkozóan is.

Fotó: 123rf.com

Mit lehet tenni a koleszterinszint csökkentéséért?

“A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga” – ismerteti dr. Marton Anna. – “A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.”
A páciens felelőssége pedig egy új, egészséges életmód kialakítása, amelynek alapelemei:

• Rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet.
• Kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú ételekre épített táplálkozás.
• Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet – szemben a laikus tévhittel- nem a táplálék koleszterintartalma határozza meg, hanem a súlytöbbletünk. Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár. A helyes fogyás érdekében érdemes szakember segítségét igénybe venni.
• A dohányzás elhagyása, hiszen ez önmagában is érszűkítő hatású, tehát a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
• Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

Forrás: Oxygen Medical