Ezért fontos a mozgás inzulinrezisztencia esetén

A rohanó hétköznapok során a legtöbb ember nem szán elegendő időt a testmozgásra, ami bizonyítottan számtalan betegség kialakulásához vezethet- többek között inzulinrezisztenciához, illetve 2-es típusú cukorbetegséghez. Mindkét állapotnál nem csupán a megelőzésben, de a kezelésében is kiemelt jelentőséggel bír a rendszeres sportolás. Hogy pontosan mit érdemes végezni, arról Pancsó Gergely, a Budai Endokrinközpont személyi edzője beszélt.

IR és a sport

Aki inzulinrezisztenciában szenved, az jól tudja, hogy az állapot normalizálása érdekében hármas kezelésre van szükség: ez magában foglalja a gyógyszeres terápiát, a személyre szabott diétát, valamint a rendszeres testmozgást. Amennyiben valamelyik közülük hiányzik, úgy nem biztos, hogy a beteg eléri a kívánt eredményt. A sport ugyanis segít abban, hogy a glükóz a sejtekbe kerüljön, méghozzá kevesebb inzulin felhasználásával, hiszen a rendszeres edzés növeli a szervezet inzulin iránti érzékenységét. 30-60 perces testmozgás hatására ezek az előnyök akár 20 órán keresztül is fennállhatnak, így nem csak a mozgás alatt, hanem még utána is tart a hatása. A szakemberek szerint a zsírvesztés szintén nagy jelentőséggel bír az értékek normalizálásában, és tanulmányok szerint már 5-10 százalékos súlyvesztéssel is jelentős eredményeket lehet elérni, hiszen ezzel javul a glükóztolerancia és csökken az inzulinszint.

Mozgás előnyös hatásai

  • normalizálja a vércukorszintet
  • csökkenti az inzulin mennyiségét
  • segít megelőzni a szövődményeket
  • megszabadít a túlsúlytól
  • csökkenti a vér triglicerid szintjét

közös edzés

Az erősítő és a kardió edzések egyaránt fontosak

“A legtöbb inzulinrezisztenciás kizárólag kardió edzéseket végez, pedig valójában akkor lehet jobb eredményeket elérni, ha erősítéssel kombináljuk. Az izomépítés ugyanis csaknem ugyanolyan fontos az inzulin csökkentésében és a szénhidrát anyagcsere normalizálásában, mint a zsírvesztés. A legjobb, ha hetente 5-ször minimum 30 percet töltünk testmozgással– ebből heti 3 lehet kardió edzés, míg a maradék 2 erősítő” – tanácsolja Pancsó Gergely. – “Ez utóbbira – azaz az izomépítésre- azért van nagy szükség, mert az izom egy olyan szervünk, mely képes közvetlenül felvenni a glükózt, méghozzá inzulin nélkül. Ebből az következik, hogy minél nagyobb az izomtömegünk, annál kevesebb inzulinra van szükségünk, így mennyisége csökken.”

Azonban fontos, hogy még mielőtt bárki nekikezdene a testmozgásnak, célszerű egy alapos állapotfelmérésen részt vennie – főleg túlsúly esetén-, hogy személyre szabott edzéstervet és egyéb hasznos tanácsokat kaphasson az illető. Ezáltal elkerülhetőek a súlyfeleslegből adódó esetleges sérülések, valamint a túlhajszolás, ami hamar a motiváció csökkenéséhez vezethet!

Forrás: Budai Endokrinközpont

Forrás: