Delhi – csodás harmónia, őrületes zűrzavar

Ha tudjuk is, mi vár ránk, mégsem lehet rá felkészülni: a 41-45 fokos forróság akkor is fejbe veri az embert, ha nem először jár Delhiben. A mérsékelt égövhöz szokott szervezet már negyedóra után alig képes „kezelni” ezt a hőfokot. Ez, és a város semmihez sem hasonlítható, egyedi – mondjuk úgy – illata az, ami első meghatározó élményként örökre bevésődik memóriánkba. No, meg a reptéri érkezőkre várók – és az európait kíváncsi tekintettel méregetők – tarka, színes, sokszor turbános öltözete.

Delhiben túlzás nélkül heteket lehet eltölteni anélkül, hogy mindent láttunk volna, „ami számít”. Na persze: India világhírű látnivalóinak nem jelentéktelen része a 13 milliós – a külvárosokkal együtt 22 milliós – városban található. Az ország harmadik legnagyobb települését két nagy részre oszthatjuk: a régi Delhire, ami a muszlim India fővárosa volt a 19. századig, valamint a szellős, elegáns Újdelhire, ami az 1947-ben felszabadult India új fővárosa lett. Ez az ország politikai és pénzügyi központja: itt van a parlament, a minisztériumok és számos kormányhivatal, de sorra nőnek ki a földből a bank- és üzleti világ felhőkarcolói, lakónegyedei, terjeszkednek az új üzleti negyedek.

„Nőknek minden járaton van külön kocsi, illetve minden kocsiban néhány hely”

Őrületes a zsúfoltság az utcákon, és elképesztő a zaj. A közlekedési eszközök hihetetlen arzenálja veszi körül a járókelőt: a keleti nagyvárosok utcaképéből kimaradhatatlan motoros és „izomerő-hajtású” riksák, mopedek cikáznak, autók, buszok tülkölnek és nyomulnak. Mottó: az erősebb győz. Járda nem mindenhol van, sőt, inkább nincs, csak a kifejezetten sétálóutcás területeken. Így aztán a gyalogos és a járműforgalom sok helyütt ugyanott zajlik, ami eltompult reflexeinket hamar megedzi. Ha az ember dudát hall a háta mögül, jó, ha gyorsan ugrik, még mielőtt elütik. Egyszóval egészen más a „közlekedési morál”, mint Nyugaton, és ajánlatos hamar beilleszkedni. Az emberhez képest mindenképpen nagyobb becsülete van a városban kószáló teheneknek: ők bezzeg azt csinálnak, amit akarnak, hiszen szent állatok.

A tömegközlekedési hálózat egyébként sűrű és olcsó is. A buszok nagyjából 15 rúpiáért (60 forintért) visznek el – kis „szépséghiba”, hogy csak hindi nyelven van kiírva az elejükre az útvonal, úgyhogy nem árt, ha ismerős rak fel a buszra, különben az életben nem fogjuk tudni, melyikre szálljunk. A riksák rövidebb távon 50-60 rúpiáért (200-250 forintért) fuvaroznak. A várost öt metróvonal is átszeli, ezekkel gyakorlatilag bárhová eljutunk viszonylag gyorsan. Érdemes venni egy metrókártyát, ami 100 rúpia, és ebből ötvenet visszaadnak, ha az ember nem használja tovább és leadja. Ha lejárt, feltölthető bármelyik állomáson, ahová a kártyakezelő automatákon és a repülőtereken szokásos biztonsági ellenőrzésen át lehet bejutni. A metrókocsik klimatizáltak és rendkívül tiszták. Nőknek minden járaton van külön kocsi, illetve minden kocsiban néhány hely. Ugyanakkor nem jellemző, hogy átadnák a helyet a férfiak – még terhes nőknek sem, kisgyerekkel a karjukon.

„A metropolisz déli részén emelkedik a város fölé a legmagasabb, kőből épült minaret a világon”

Delhi „szíve” a Connaught tér Újdelhiben: egy kettős körtér közepén a zöld és szellős Central Parkkal. A téren bankok, elegáns üzletek, kávézók és éttermek sorakoznak, a boltok előtti árkádok alatt árusok tukmálják ránk – amúgy nagyon szép – áruikat. Itt található a Palika bazár is, ahol a piacos vásárlási szenvedélyünket is kiélhetjük. A tér „rendes” üzleteiben fixáras termékek vannak.

A kormányzati negyed szívéből emelkedik ki a 42 méter magas India-kapu, amit a háborúban elesett katonák emlékére emeltek. A nagyrészt fehér homokkőből és gránitból készült nemzeti emlékmű rendkívül hasonlít a párizsi diadalívre. Az alatta átvezető út egyenesen a parlamenthez és a kormányzati negyedhez vezet.

A metropolisz déli részén emelkedik a város fölé a legmagasabb, kőből épült minaret a világon, a Kutub Minár és az azt körülvevő épületegyüttes, ami a korai afgán építészet remeke. Ez egyben India legmagasabb tornya is, nagyon impozánsan magasodik ki az őt körülvevő trópusi kertből. S ha már a monumentális épületeknél tartunk: India legnagyobb mecsete a delhi Dzsáma Maszdzsid, amely két 40 méter magas minarettel tör az ég felé. Csodás vörös homokkőből épült, ahogy az ország épületeinek nagy része.

Két kilométer hosszan terül el a Jamuná partján a Vörös Erőd. Semmivel sem összetéveszthető sziluettjét, az oly jellegzetes, félbecsapott gömb kupoláit messziről látni a felé vezető úton. A hódító mogulok által emelt egykori palota, a régen „áldott erődnek” nevezett építmény folyó menti fala 18 méter magas, a város felőli körülbelül 33. Az erőd a perzsa, az európai és az indiai művészet szintézise, a vörös homokkőből épült erődfalak kiemelik a belső térben épült paloták fehér márványegyütteseit.

Delhi északi részén építtette Humájun császár síremlékét a mogul dinasztia második uralkodójának első számú felesége a 16. században. Sok későbbi híres építményt inspirált, például a Tádzs Mahalt is. Teraszairól a környék egzotikus növényzetű tájaira és a város távolabbi részeire is ellátni. Kertjében trópusi madarak csivitelése teszi teljessé az amúgy is mesés élményt.

„Érdemes meglátogatni a Bahai Lótusz-templomot is, és a hatalmas belső térben egy kicsit elmélkedni”

Delhi rendkívül gazdag különböző felekezeti templomokban. Mit templomokban? Templomcsodákban! Itt van mindjárt az Akszardam-templom, India legnagyobb hindu építménye, az indiai templomépítészet és spiritualitás lenyűgöző remeke. Az épületegyüttes hatalmas központi emlékművét a Sztapatia Sasztra ősi védikus szövegeinek megfelelően építették fel radzsasztáni halvány vörös homokkőből és olasz, carrarai márványból.

A háromszintes, vörös és krém színű Laxminarajan templom vagy Birla Mandir az északi vagy Nagara-stílusú hindu építészet csodája. Falait gazdagon díszítik a hindu mitológia alakjai. Habár modern építmény, de mivel Delhi egyik szimbóluma, érdemes meglátogatni a Bahai Lótusz-templomot is, és a hatalmas belső térben egy kicsit elmélkedni. Az ISKCON-templom egy Hare Krisna-templom a város szívében, a Pandzsabi Bagnak nevezett területen. Hívők ezrei látogatják naponta, csodás szertartásoknak lehetünk szemtanúi a falain belül. Érdekes színfolt a hófehér, de arany kupolájú Gurudvara Bangla Szahib, amely az egyik legjelentősebb szikh imaház Delhiben. Belső udvarán egy mesterséges tó van, a Szarovar, amelynek vize szentelt és a vallási szertartások „kelléke”.

 Szeszler Szilvia

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.