Betojás, biotojás Húsvétra!

Itt a sonka- illetve tojásbeszerzési szezon. Sem az árat, sem a minőséget tekintve nem mindegy azonban, honnan vásárolunk.

svétot el sem lehet képzelni sonka és tojás nélkül! Ilyenkor különösen felmerülhet bennünk, vajon mennyire természetes az étel, amit az asztalra teszünk. Ne csak azt nézzük, milyen olcsón jutunk hozzá a finomságokhoz.

Akárcsak karácsony előtt, húsvétkor is elindul a vásárlási roham, hogy minden család asztalára megfelelő mennyiségű étel kerüljön. De vajon mi a helyzet a minőséggel?

Manapság a nagy áruház-láncok valamelyikében kutatva egyre nehezebb a hagyományos húsvéti finomságokat vidéki-, azaz bio környezetből beszerezni. Jól járnak, akik vidéken élő szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől be tudják szerezni a húst (bárányt) a sonkát és a tojást. Sőt, akár a kalácsot, bort és pálinkát is. Nagyon sokan vannak azonban, akiknek a piacon vagy a nagyáruházakban kell éles szemmel kutatnia és döntenie: melyik sonkát, tojást válassza, és egyáltalán honnan származnak azok? Az sem mindegy, hogy mennyibe kerül, hiszen a válság óta különösen megnézzük az árcédulákat.

Okosan tesszük, ha a húsvéti asztalra kerülő étkeket kisebb hentesüzletekből szerezzük be, a piacon vásároljuk meg vagy igyekszünk vidéki környezetből beszerezni őket. Ami a tojást illeti, a 0-ás jelölésű a bio, az 1-es azt jelzi, hogy szabad földön kapirgáló szárnyasok tojták, és a 2-es is jobb, alternatív tartási körülményeket jelöl…

tojasok2

A bio tojás elvileg garantáltan egy ökológiai gazdálkodásból származik, és ha ilyet vásárolunk, a természet törvényeivel harmonizáló, egészséges táplálékot veszünk magunkhoz, melyből egyébként is szükséges lenne napi egy-kettőt elfogyasztanunk, hiszen létfontosságú fehérjéket, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz.

Ahogyan finomabb az otthon sült kalács és a vidékről származó, a háztáji tojás ízében is jobban bízhatunk, úgy a kívülről mutatósnak tűnő sonka esetében sem lehet igazán összehasonlítani a szupermarketekben kínált, olcsó sonkát a füstölt házival. Az üzletekben azonban sokszor leginkább kötözött, főtt sonkát, félnyers-, hőkezelt sonkát vehetünk, melynek nagyjából 50 százaléka hús, a többi pedig adalékanyag, nem húseredetű fehérje, sokszor magas a sótartalma és sok a pác.

Mindig ellenőrizzük, hogy vajon nem járt-e le a szavatossága a terméknek. A számos adalékanyag melyeket a víztartóképesség- és az állomány javítására használnak – nemcsak a sonka ízét rontja el. Sajnos vannak olyan érzékeny emberek, akiknél allergiás reakciókat is kiválthatnak. Ezenfelül a sonkáknál azért lehet igen magas a sótartalom, mert az íz és a tartósítás miatt sóval kezelik, de a pácolás is történhet sóval.

Ugyanez a helyzet egyébként a zöldségekkel – mert ugye azt is bőven fogyasztunk a húsvéti menühöz! A legnagyobb valószínűséggel a biogazdálkodóktól, valamint hagyományos piacokon, őstermelőktől jutunk hozzá biozöldséghez. Hozzájuk forduljunk, ha bizonyosak szeretnénk lenni abban, hogy a lehető legtermészetesebb körülmények között termesztettet fogyasztunk.

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.