Az inzulinrezisztencia kezelése a zsírmájat is gyógyítja

A nem alkoholos eredetű zsírmáj az elhízott társadalmunk egyik problémája, mely során a felesleges zsír a szerveken, azon belül is a májon rakódik le. A felnőttek közel 40 százalékára jellemző állapot kialakulását nagyban segíti az inzulinrezisztencia, ezért annak mielőbbi kezelése szükséges. 

Mi az a zsírmáj?

A nem alkohol eredetű zsírmáj a mozgásszegény életmóddal, a helytelen táplálkozással és a túlsúllyal szorosan összefüggő betegség, mely a metabolikus szindróma részét képezi. Szerzett megbetegedésről van szó, amit a máj körül felhalmozódott zsírszövet mellett a szerv gyulladása, kötőszöveti burjánzása jellemezhet. Bár kialakulásának pontos folyamata nem ismert, ám a tudósok egyetértenek abban, hogy kóros triglicerid-és szabadgyök felhalmozódás, valamint inzulinrezisztencia áll a hátterében. Éppen ezért nem ritka, amikor a zsírmáj 2-es típusú cukorbetegséggel, valamint szív-és érrendszeri panaszokkal társul.

Tüneteit tekintve gyakran panaszmentesen zajlik, ezért általában egyéb okokból elrendelt vérvizsgálat során derül fény az állapotra, ám előfordulhat jobb bordaív alatti fájdalom, rossz közérzet, gyengeség jelzi a betegséget. Diagnózisának felállítása laborvizsgálattal, ultrahanggal, egyéb képalkotó eljárásokkal, esetleg májbiopsziával történik.

vérvétel

Az IR-kezelés zsírmájra gyakorolt hatása

Említettük, miszerint az inzulinrezisztencia (IR) nagyban megnöveli a zsírmáj kialakulásának kockázatát, ezért a két betegség gyakran együtt áll fenn. Ennek oka, hogy lényegesen terheltebbé válik a máj IR esetén, hiszen a máj egyik feladata a normál vércukorszint fenntartása. Éppen ezért a glukóz anyagcsere zavarait gyakran tapasztaljuk cirrózisban (májzsugorban), mely során általában emelkedett glükóz-szintet és a glukóz tolerancia csökkenését figyelhetünk meg. Így tehát nem meglepő, hogy a máj problémája eleinte inzulinrezisztenciával, majd kezeletlen esetben később 2-es típusú cukorbetegséggel jelenik meg.

Bár számos szövődménnyel járhat a zsírmáj, ám szerencsére sikeresen kordában tartható. Számos kutatás kimutatta, miszerint az inzulinrezisztencia kezelése, vagyis az inzulinérzékenység fokozása kedvezően befolyásolja az állapotot, hiszen kialakulásában nagy szerepet játszik” – mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája. Ennek megfelelően gyógyszeres kezelésre, illetve életmódbeli változtatásokra van szüksége a betegnek – vagyis fontos, hogy az illető végezzen rendszeresen testmozgást, valamint tartson speciális, személyre szabott szénhidrát diétát az inzulinszint normalizálása és a túlsúly leadása érdekében!

Forrás: Budai Endokrinközpont