A stressz, az étkezés és a mikrobiom is szerepet játszanak az RA kialakulásában

A reumás ízületi gyulladás (RA) kezelésében az öröklött hajlam, női hormonok, korábbi fertőzések és a dohányzás mellett egyéb tényezők is szerepet játszhatnak. Hogyan befolyásolja a betegség alakulását a stressz, az elhízás vagy az étrend? Erről beszélgettünk dr. Kádár János immunológussal, az Immunközpont főorvosával.

 

Stressz

Több reumás ízületi beteg is beszámolt róla, hogy első tüneteik életük egy nehéz szakaszát követően jelentkeztek. Egy trauma, vagy stresszes helyzetek sora a már meglévő betegséget is súlyosbíthatja, a tünetek újbóli fellángolását okozhatja. Azonban nemcsak a jelen történései, hanem a múltban átélt megrázó élmények is hatással lehetnek a betegség későbbi életkorban való megjelenésére.

Az Arthritis Research and Therapy folyóiratban megjelent vizsgálat azt igazolta, hogy annál, aki gyermekkorában egy vagy két traumás eseményt átvészelt, 100%-ban nőtt a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) kialakulásának az esélye szemben azokkal, akiket gyermekkorukban egyáltalán nem értek ilyen megrázó élmények.

Elhízás

A túlsúly számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Az elhízás miatt megjelenő metabolikus szindróma pedig szerepet játszhat a reumás ízületi gyulladás (RA) létrejöttében is. Az elhízás ugyanis egy olyan folytonos gyulladásos állapotot eredményez a szervezetben, amely miatt nagyobb eséllyel alakul ki RA is.

Étrend

A testsúly normalizálásában is segíthet az a gyulladáscsökkentő étrend, mely még 2017-ben, a Frontiers in Nutrition folyóiratban jelent meg.

Az étrend alapját a nyers vagy éppen csak főzött-párolt hüvelyesek és zöld zöldségek képezik. Emellett ajánlja még a szezonális gyümölcsök, probiotikumok és például a kurkuma és a gyömbér gyakori fogyasztását. Nem javasolja viszont az állati eredetű élelmiszerek rendszeres, nagymértékű fogyasztását, sem a túlzott só-, vagy olajak, zsírok használatát.

A vizsgálat alapján ez a magas antioxidáns tartalmú étkezés nem csökkentette ugyan a reumás ízületi gyulladás kialakulásának kockázatát, de meglévő esetén enyhítette a tüneteket.

Bélbaktériumok

A diéta kapcsán meg kell említenünk a bélbaktériumok szerepét. Egy 2013-as kutatásban az újonnan diagnosztizált, kezelésben még nem részesülő reumás ízületi gyulladásos betegek 75%-ában igazolták a Prevotella copri ( P. copri ) baktérium jelenlétét a bélben. Ez a baktérium a kontrollcsoportnál csak 21%-ban, a kezelésben részesülő betegeknél pedig 12%-ban volt kimutatható. A kutatók ezért feltételezik, hogy az összefüggés nem véletlen, a baktérium jelenléte közre játszhat a RA kialakulásában.

Egy 2016-os kutatás pedig arra az eredményre jutott, hogy a reumás ízületi gyulladásos betegekre jellemző bizonyos mikrobák bősége a bélben. Ezeknek a bélben való mikrobáknak a kimutatása pedig akár előre is jelezheti a betegség későbbi kialakulását.

Egy évvel később egy állatkísérletben pedig a kutatók azt is megállapították, hogy a bélben lévő mikrobák egyensúlyának megváltoztatása megakadályozhatja a reumás ízületi gyulladás kialakulását.

Dr. Kádár János elmondta, hogy számos kutatás zajlik napjainkban is, amely az autoimmun betegségek, köztük a reumás ízületi gyulladás kialakulásának megelőzésére, a betegség kezelésére keres megoldást.

„A bélflóra, a mikrobiom szerepe áll most a kutatások központjában, de a DNS kutatások alapján az sem kizárt, hogy a jövőben lesz akár reumás ízületi gyulladás elleni oltás. Kiemelt kutatási terület a betegség lelki hátterének feltérképezése. A kisdedkori szocializáció – például a mániás rendrakás, túlzott precizitás – szerepe, a depresszió, antidepresszánsok szedése, a pszichés alkalmazkodás, a szorongás bizonyítottan hatással van a betegség megjelenésére és befolyásolja a tünetek súlyosságát is. A reumás ízületi gyulladásos betegek kezelése során, a gyógyszeres lehetőségek mellett ezért erre a lelki egyensúly szerepére is gondolni kell.”

Forrás: Immunközpont