A koronavírus teszt kisokos – Melyik mire és hogyan használható 3. rész

A koronavírus miatt a mindennapi beszélgetésekben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag szó. De mit is jelentenek ezek pontosan?

A jelenleg zajló világjárvány miatt a virológiai laboratóriumi diagnosztika a figyelem középpontjába került. A hétköznapi beszéd részévé váltak a virológiai, immunológiai, diagnosztikai szakszavak: a napi sajtóanyagokban, híradásokban, de a közbeszédben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag, átvészelt fertőzés, neutralizáló ellenanyag és még sok más, a témához kapcsolódó kifejezés.

Az tudomany.hu-nak most Csoma Eszter, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiologiai Intézetének adjunktusa írt részletes összefoglalót a vírusdiagnosztikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

A PCR eredménye: NEGATÍV

A vírus RNS-ét nem mutatták ki a vizsgált mintában. Azt jelenti-e ez, hogy akkor nem fertőzött az illető? Erre határozottan nem a válasz. A negatív eredmény nem zárja ki a fertőzés lehetőségét, ennek pedig számos oka van. Ahogy az előzőekben láttuk, a PCR-vizsgálatot számos lépés előzi meg. Ha ezek bármelyike nem ideális módon történik, az befolyásolja a kimutathatóságot. A tesztnek van egy ún. analitikai érzékenysége. Leegyszerűsítve: az adott PCR-teszt X számú vírus-RNS-t tud kimutatni egy milliliter mintában. Ha a mintában < X vírus-RNS van 1 milliliterben, akkor ezt nagy valószínűséggel nem tudjuk kimutatni. Emellett azt is tudjuk, hogy a fertőzés megtörténte után el kell telnie egy bizonyos időnek, mire tünetek jelenhetnek meg (2–14 nap), illetve amíg a vírus RNS-e kimutathatóvá válik (már a tünetek megjelenése előtt). Lehet, hogy még nem tudjuk kimutatni, de később, egy újabb mintavétellel már igen.

A PCR eredménye: POZITÍV

A vírus RNS-ét kimutatták a mintában, igazolták a vírusfertőzést. Azt igazoltuk-e, hogy az illető fertőző? A válasz: nem. Az RNS a vírusnak csak egy része, nem azt mutatjuk ki, hogy fertőzőképes vírus van-e a mintában. A legtöbb laboratórium nem határozza meg a vírus RNS-ének mennyiségét. Lehetne-e az RNS mennyiségéből bármilyen következtetést levonni? Igen, de ezek nem bizonyosságok. Valójában a jól végzett, valós idejű PCR-ek esetében becsülhető a vírus RNS-ének mennyisége. Emellett pedig pontosan meg is határozható. Történtek már arra vonatkozó vizsgálatok, hogy bizonyos PCR eredmények vagy pontos RNS mennyiségek hogyan feleltethetők meg a fertőzőképes vírusmennyiségeknek. Hiba lenne azonban a PCR eredményekből ezek alapján egyértelmű állításokat kijelenteni. Ugyanakkor nem haszontalan tudás.

Van-e szükség arra, hogy nyomon kövessük a PCR pozitív személyt, ellenőrizzük, mikor válik negatívvá?

Aki a járvány elején fertőződött meg, az csak akkor szabadult a karanténból, amikor PCR vizsgálata negatív lett. Ma már ez nem így van. Ennek oka az, hogy óriási esetszámból hatalmas tudás halmozódott fel, így tudjuk, hogy nagyon hosszan, sok héten át is lehet a PCR eredménye pozitív. Viszont azt is tudjuk – az előbb említett, a fertőzőképes vírusok kimutatását célzó kutatásokból –, hogy ilyen hosszan fertőző vírus ürítése már nem jellemző azokra, akik enyhén vagy tünetek nélkül vészelik át a fertőzést. A karanténintézkedéseket pedig ehhez igazították. Természetesen vannak jól szabályozott kivételek, amikor történik PCR-es nyomon követés, de ezt most nem részletezzük.

A PCR eredménye: KÉTES

Ebben az esetben SARS-CoV-2-fertőzés nem zárható ki, azonban a PCR során olyan eredmény született, amely ezt egyértelműen nem igazolja. A kétes eredmény nem a vizsgálat kivitelezését vonja kétségbe (hiszen azt körültekintően ellenőrizte a szakember), hanem felveti a valószínűségét a SARS-CoV-2-fertőzésnek, amelyet ismételt mintavétellel javasolt eldönteni. Ennek az is lehet az oka, hogy nagyon kevés vírus-RNS van a mintában, éppen a határán annak, amit még ki lehet mutatni.

Fotó: 123rf.com

Mikor várható eredmény a mintavétel után? Igaz-e, hogy 1-2 óra múlva is lehetséges?

Elvileg lehet gyorsan, akár 2 órán belül is eredmény, a gyakorlat azonban nem ez. Ahogy láttuk, ezt nem pusztán a PCR-gépben eltöltött idő határozza meg. Ha csak egyetlen minta érkezik a laboratóriumba, és megfelelően gyors módszert használunk, akkor is csak kivételes esetben lesz a mintavételtől számított 2 órán belül eredmény. Természetesen mindig vannak sürgősségi minták, amelyek feldolgozására a laboratórium gyors, külön eljárást dolgoz ki. Az így végezhető napi vizsgálatok száma azonban erősen korlátozott (elsősorban a szükséges anyagok és eszközök korlátozott elérhetősége miatt).

Jelenleg az ilyen diagnosztikai tevékenységet végző laboratóriumokba napi sok száz, akár több ezer minta érkezik PCR-vizsgálatra. A minták feldolgozása nem egyesével történik, hanem a gépek kapacitásának megfelelően egyszerre több mintáé. Akár teljes mértékben robotok végzik a minták mozgatását, feldolgozását, akár emberek, ha a minták száma a napi maximális kapacitáshoz közeli, vagy azt meghaladja, az eredmények közlése lassul, és akár napokba is telhet. Hiába ez a legmegfelelőbb módszer, az eredményközléshez szükséges idő mellett magas költsége, eszköz-, anyag- és a szakértőigénye miatt más direkt kimutatási lehetőségekre is szükség van.

  1. A vírusfehérje kimutatását célzó tesztek

Ezek a vizsgálatok az ún. antigéntesztek, amelyekkel a vírusfehérjét (nagyon gyakran a vírus örökítőanyagát burkoló nukleokapszid fehérjét) mutatjuk ki erre specifikus ellenanyaggal. Ezek a tesztek lehetnek laboratóriumban végezhető, bonyolultabb, automatizálható, egyszerre több minta vizsgálatát lehetővé tévők. Azonban hazánkban és világszerte is jelenleg az ún. antigéngyorstesztek használatosak, amelyeket szakmai szervezetek vizsgáltak és engedélyeztek.

Milyen mintából végezhető a teszt?

Ugyanolyan légúti mintából, mint amit a PCR-teszteknél korábban már részleteztünk.

Milyen előnyei vannak ennek a tesztnek?

A PCR-rel összehasonlítva lényegesen olcsóbb. Nagyon egyszerűen, a csomagolásban lévő leírás alapján szinte bárhol elvégezhető, ahol mintavétel történhet. Az ilyen típusú teszteket point of care (POC) tesztekként is emlegetik, hiszen közvetlenül az ellátás helyszínén elvégezhetők. Szaktudás nélkül is kiértékelhetők. Rendívül gyorsak, maximum fél órán belül eredményt adnak. Egyedi mintával végezhetők, maga a teszt tartalmazza a kiértékeléshez szükséges kontroll(oka)t. Akár tünetmentes, ám jelentős mennyiségű vírust ürítők is kiszűrhetők.

Fotó: 123rf.com

Ha ilyen sok előnye van, miért nem váltja ki teljesen a PCR-vizsgálatokat?

Bár a specificitásuk nagyon jó, a PCR-ekéhez hasonló, a szenzitivitásuk nem éri el azokét. Így a fals negatív eredmények aránya nagyobb. Pozitivitás a tünetek megjelenése előtti 1–3 napban és a tünetek megjelenését követő első néhány napban gyakoribb.

Milyen eredményt adhat, és azt hogyan kell értelmezni?

Természetesen ekkor is a kontrollok értékelését kell először elvégezni. Ha azok megfelelőek, leolvasható az eredmény. Valójában a terhességi gyorstesztekhez hasonlóak, „van csík, vagy nincs csík” alapon értékelendők.

Az antigéngyorsteszt eredménye: NEM ÉRTÉKELHETŐ

A kontroll nem megfelelő. Ekkor újabb mintavétel történik, de már PCR-vizsgálatra.

Az antigéngyorsteszt eredménye: POZITÍV

Az eredmény igazolja a SARS-CoV-2-fertőzést, ennek alapján például a mentővel szállított beteg megfelelő ellátóhelyre vihető, megkezdhető a terápia, a vizsgált személy karanténba helyezhető. PCR-vizsgálatra nincs szükség.

Az antigéngyorsteszt eredménye: NEGATÍV

Nem zárja ki a fertőzést. Amennyiben a beteg tünetes, vagy valószínűsíthető a fertőzés, ismételt mintavétel szükséges, de már PCR-vizsgálatra.

Az antigéngyorsteszt eredménye: KÉTES

A teszt nem értékelhető egyértelműen. Amennyiben a beteg tünetes, vagy valószínűsíthető a fertőzés, ismételt mintavétel szükséges. Az ismételt mintából nem antigéngyorstesztet, hanem PCR-tesztet végeznek.

  1. A fertőzőképes vírus kimutatását célzó tesztek

Ha a beteg mintája tartalmaz fertőzőképes vírusokat, akkor azok képesek a megfelelő módon előkészített, laboratóriumi körülmények között tartott, fogékony sejteket megfertőzni, képesek magukat bennük megsokszorozni, ezt pedig egyértelműen tudjuk is igazolni. Ez a lehetőség több okból sem a rutin laboratóriumi diagnosztika része. Egyrészt ez a tevékenység ezzel a koronavírussal a négyfokozatú biológiai biztonsági szintből (BSL = biosafety level) a harmadikba (BSL-3) tartozik. Egy átlagos mikrobiológiai diagnosztikai vagy kutatólaboratórium BSL-2 szintű. Hazánkban mindössze két helyen történhet és történt ennek az új koronavírusnak az izolálása: a Nemzeti Népegészségügyi Központban és a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontban. A másik ok, amiért nem rutin diagnosztikai lehetőség, hogy nagy szakértelmet igényel (a virológusok közül is kevesen dolgoznak ilyen módszerekkel), lassú, az érzékenysége pedig elmarad a PCR-étől.

Mégis miért van erre is szükség? Így lehet létrehozni mesterséges, de az élő szervezetben zajló folyamatokat utánzó, ún. in vitro rendszereket, esetleg állatkísérletekkel in vivo vizsgálati lehetőségeket. A kutatások, a vírus és replikációjának a megismerése, a pontos vírusmennyiségek meghatározása, a lehetséges gyógyszeres támadáspontok feltérképezése, majd vírusellenes gyógyszerek tesztelése, az immunológiai folyamatok vizsgálata, a vakcinafejlesztés és -gyártás e nélkül a lehetőség nélkül nehezen vagy egyáltalán nem valósulhat meg.

A koronavírus teszt kisokos – Melyik mire és hogyan használható 1. rész

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.