A bélbetegségek étrendje – 2. rész

Székrekedésről, gyulladásos bélbetegségekről és Chron-betegségről

Obstipatio (Székrekedés)

Minden szokványos székrekedésnél mérlegelnünk kell azt, hogy szükség van-e gyógykezelésre, főként pedig szükséges-e gyógyszeres kezelés.

Abból kell kiindulnunk, hogy a székrekedés lényege a végbél, az ampulla recti (végbél) kórosan telt állapota, miközben a vastagbélpasszázs a sygmáig normális. Diétás kezelé­sünk során ezért arra kell törekednünk, hogy a táplálék ne legyen annyira salaksze­gény, hogy a széklet besűrűsödjön, hanem éppen salakdús legyen, és ezáltal salaktar­talmánál fogva elegendő ingert jelentsen a székürítéshez. Dús diétás rostot tartalmazó és ezáltal vízkötő táplálékok (korpa) adhatók, amelyek nem szükségszerűen durva rosttartalmúak. Minthogy különösebb szag- és ízhatásuk nincs, legtöbben könnyen be­veszik. Nehézségek esetén tejbe, joghurtba, majonézbe tehetjük vagy kenyérbe dol­gozva alkalmazhatjuk a rostokat.

Atoniás (petyhüdt) bélhuzam stimulálására erősen megőrölt, korpás, barna lisztből készült (Graham) kenyér, répafélék, saláta, paraj, nyers paradicsom, kelkáposzta, kelvirág, a gyümölcsök közül szőlő, szilvafélék, barack, apró magvas ribizli, málna, eper is adha­tó. Erős fűszereket lehetőleg ne ajánljunk, mert ezek a lassú mozgású vastagbél nyálka­hártyáját izgatják. Amennyiben hashajtóra is szükség van, törekedjünk azok mielőbbi elhagyására, mert megszokáshoz vezetnek. A görcsös jellegű székrekedés jóval ritkább. A nagyétkű, elhízott obstipálókon kívül azokon látjuk, akik hashajtókkal visszaéltek, és olyanokon, akiknek neurosisa más téren is megnyilvánul.Diétás előírásainkkal legyünk nagyon óvatosak, az ételnek ugyan kell,elegendő sa­lakanyagot tartalmaznia, de semmiképpen sem izgató formában. A rostszegény főze­lékek jól megfőzve, a gyümölcsök meghámozva, a durvábbak áttörve, párolva, mag nélkül adandók.

A gyulladásos bélbetegségek kezelése

Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbél gyulladás). A vastagbél kifekélyesedő, krónikus gyulladásával járó megbete­gedése, amelyben tartsuk szem előtt, hogy a vastagbél, annak is gyakran csak az alsó szakasza beteg, és a vékonybél ép. Vita tárgyát képezik a kialakulásához vezető etio­lógiai (kóroktani) tényezők. A betegség heveny szakában egy-két napos koplalás szükséges, ilyen­kor mást mint folyadékot szájon át nem adunk (tea, rizsnyák, vizes kakaó). Egyide­jűleg elkezdjük a gyógyszeres kezelést is.

A rost- és fűszerszegény étrendet alkalmaz­zuk, energiadús legyen, különösebb szigorúság nélkül. Törekedjünk a minél változato­sabb étkezésre. Ha a beteg obstipatióra (kiszáradásra) hajlamos, akkor a rostszegénységre sem kell tekintettel lennünk. A betegek nagy része a tejet jól tolerálja. Mindezen túl törekedjünk a panaszt okozó anyagok eliminálására (szétválasztására), vagy amelyek egyébként is ártalmasak lehet­nek, ilyenek: paprika, bors, mustár, hagyma, fokhagyma. Ha alimentáris túlérzékeny­séget, nutritív allergiát derítünk ki, akkor ennek figyelembevétele végérvényesen kö­telező.Crohn-betegség. Összehasonlító tanulmányok kimutatták, hogy a kis rost- és cukor­tartalmú diéta nem eredményezett szignifikáns állapot javulást a szabad diétát tartókkal szemben. Így betegeinknek tetszés szerinti diétát ajánlhatunk. Az is kiderült, hogy a bél ?nyugalomba helyezése” diétás tényezőkkel sem vezetett eredményre. Így a paren­teralis (külső) táplálás lehet szupportív (ajánlott), de nem elsődleges terápiás eljárás. Egyebekben a co­litis ulcerosára (fekélyes vastagbél gyulladásra) vonatkozó szempontok figyelembevétele ajánlott.

A belek funkcionális betegségeinek diétás kezelése

Az ?irritábilis bél syndroma” címszóval összefoglalt kórképek étrendi előírásaira vonatkozó általános szabály nem állítható fel. A diéta nagymértékben egyéni. Arra kell törekedni, hogy a beteg étrendje minél jobban közelítse meg az egészséges ember ve­gyes étrendjét, és legyünk arra tekintettel, hogy a betegnek hasmenése vagy székreke­dése van-e. Harcoljunk az olyan diéták ellen, amelyeknek az alkalmazása során a be­tegek lefogyhatnak, vagy vitaminhiányuk alakul ki. Törekedjünk az étrend változtatá­saiban a kedvező pszichés hatások kihasználására.

Forrás: