A bélbetegségek étrendje – 1 rész

A bélbetegségek esetében is alapelvként kell leszögeznünk, hogy a diéta szempont­jából fontos különválasztani a belek funkcionális és szervi megbetegedéseit.

Szervi megbetegedésekben mellőzni kell mindazokat a táplálékokat, amelyek ingerlik a belek nyálkahártyáját. Így lehetőleg kerüljük az erős fűszereket és a bélfalat ingerlő durva rostokat is, főleg ha nagy cellulóztartalmúak. Rostdús ételeket és gyümölcsöket is csak megfelelő feldolgozás után építsünk be a diétákba. Nem helyes a zöldpaprika, az uborka, a retek fogyasztása. Bizonyos ételek azonban jó hatásúak, bevonják a nyál­kahártyát, és lassítják a bél mozgását. Ilyenek: erős tea, vörösbor, kakaó, csokoládé, rizsnyák, zabnyák és a dara.

Székrekedéssel járó állapotokban éppen ellentétesen cselekszünk, a durvább, na­gyobb cellulóztartalmú ételeket, nyers gyümölcsöket, barna kenyeret vagy rozskenye­ret igyekszünk alkalmazni. Jó hatású az aludtej, a joghurt és a kefir is.

Táplálási szempontok akut és krónikus hasmenés esetén

Hasmenés alatt a széklet megváltozásán a túlzó intestinalis (belekkel kapcsolatos) folyadék- és elektrolitvesztést értünk. Az utóbbi években jelentős előrelépés történt a kórélettan megismerésében és ennek következtében a kezelésben is. A populáció megbetegedésre való hajlam és a halálozási gyakoriság egyik fő oka a hasmenés, csecsemők ese­tében a gyakori halálozási tényezők közé tartozik. Elfogadott tény, hogy a csecsemő­kori hasmenés rosszul tápláltságot eredményez, és ez elsődlegesen táplálkozási betegség.4584A hasmenés idején és következményeként kialakulhat a nyálkahártyafelszín csökke­nése, a boholy és beméllyedés arányának megváltozása, csökken a diszacharidázok aktivitása. Ezek a változások felelősek a felszívódási zavarok kialaku­lásáért, amely állapot az akut hasmenéses periódus után is megmaradhat.

Az akut hasmenést majdnem mindig a belek gyulladása okozza, bár a mikrobiológiai technikák fejlődése ellenére specifikus organizmust az esetek mind­össze 70%-ában lehet kimutatni. A kórfejlődésben legtöbbször több mechanizmus ját­szik szerepet az öt fő formából (toxikus, ozmotikus, szekretoros, invazív, motilitási zavar).

Krónikus hasmenés alatt a legalább két héten át tartó állapotot értjük. Elhúzódó nyálkahártya-károsodással s csaknem mindig felszívódási zavarokkal is jár. Számos oka lehet: pl. a máj, a hasnyálmirigy, a vékonybél, a vastagbél megbetegedése, hormonális működési rendellenesség, de gyakran akut hasmenéses epi­zód következtében létrejövő nyálkahártya-károsodás tartja fenn. Speciális tápanyagok, epesavak felszívódási zavara, idegen fehérjék fokozott abszorpciója, bakteriális túl­növekedés, enterohormonok csökkent termelése révén öngerjesztő hibás körforgás alakulhat ki. Csecsemőkori krónikus hasmenés a felszívódási zavarok végstádiuma, a hasmenés.

Hasmenés esetén a fő feladat az azonnali és megfelelő táplálás, amely aszerint kü­lönül el, hogy akut vagy krónikus állapotról van-e szó.

Az akut hasmenéses állapotok étrendje

Felnőttkorban

1. Az első napon a feladat helyreállítani és fenntartani a folyadék- és elektrolit­ egyensúlyt. A beteg bőven fogyasszon teát, gyümölcslevet, esetleg szénsavas vizet.4585Nincs értelme annak, hogy a teát szacharinnal édesítsük, használhatunk cukrot, citro­mot. Az kiszáradás ellen sós húsleves vagy sós nyáklevesek adásával védekezhetünk. Lágytojást engedélyezhetünk sok sóval. A második naptól fokozatos diétabővítésre tö­rekszünk, kezdetben a BRAT"T diétával (banán, rizs, almaszósz, tea, pirítós = torit), majd nyákleveseket, rántottlevest, tojásos húslevest, reszelt almát, almapürét, tört bur­gonyát, párolt rizst, lágytojást, kekszet, később párolt húst, esetleg halat adhatunk. Fokozatosan bővíthetjük az étrendet a rost- és fűszerszegény étkezés szabályainak megfelelően.

2. Intravenás kezelés a súlyos kiszáradás, elektroliteltérés, shock esetén indokolt mind felnőtt-, mind csecsemő- és kisgyermekkorban.

Csecsemő- és gyermekkorban

3. Az oralis rehidráló folyadék (ORS), mivel a nátrium- és glukózkotranszport za­vartan, és stimulálja a víz felszívódását is, kitűnően alkalmazható.

A rehidrációs oldat 1 literében általában 75-90 mEq nátrium, 20-30 mEq kálium van a megfelelő anionokkal együtt, valamint 20-22,5 gramm glukózt tartalmaz.

A WHO által gyermekeknek ajánlott rehidrációs oldatban 90 mEq nátrium, 20 mEq kálium, 80 mEq bikarbonát és 20 gramm glukóz van literenként.

Ez a következőképpen állítható össze:

3,5 g NaCI – 2,5 g NaHC03 – 1,5 g KCI, 20 g glukóz – 960 g víz.

A rehydratiós fázis ideje maximálisan 4-6 óra legyen. A betegség elején a gyermekeken jelentkező hányás nehe­zítheti az oralis folyadékterápiát, azonban a pohárból vagy cumisüvegből való itatás helyett a kanalankénti adagolás legtöbbször a sikeres.

A hiperozmoláris oldatok, mint pl. a gyümölcs­levek, az édesített italkeverékek, zselatinok, szénsavtartalmú italok nem javasoltak. Enyhe kiszáradás kezelésére, megelőzésére vagy a hydratio fenntartására 40-60 mEq nátrium/liter oldat alkalmazható 1:1 arányban anyatejjel, nem édesített gyümölcslével vagy forralt víz adásával.45864. A táplálás megkezdése függ az életkortól, a betegség súlyosságától és a megelőző táplálástól. Akut hasmenés esetén sem javasolt az éhezés.

Általában helyes 24 órán belül elkezdeni és fokozatosan beépíteni a megelőző ét­rendet. Kizárólag szoptatott csecsemőknek az anyatej adásának folytatása lehetséges. Részben szoptatott, valamint 9 hónapos kor alatti csecsemőknek anyatej, valamint lak­tózmentes vagy laktózszegény tápszer javasolt. Szója alapú tápszer adása helytelen (allergia kialakulásának a rizikóját fokozza). Szemielementáris diéta alkalmazásának nincs előnye a laktózmentes, ill. -szegény tápszerrel szemben, drága is, így csupán súlyosan leromlott csecsemő kiterjedt vékonybélnyálkahártya-károsodása és enzimhi­ány indokolja alkalmazását. Idősebb csecsemők, kisdedek, gyermekek, felnőttek szoká­sos étrendjét kell fokozatosan beépíteni. Gyakori kis adagú táplálás, szilárd táplálék adása lassítja a gyomorürülést, amely a tápanyagok emésztése és felszívódása szem­ pontjából előnyös. A felnőtteknek használatos ún. BRATT diéta csecsemő és kisgyer­mek számára nem megfelelő, mivel nem is a szokásos étrend, másrészt fehérje-, zsír-, energiatartalma kicsi.

Néhány napig célszerű laktózmentes étrendet tartani, majd fokozatosan emelve a laktóztartalmat visszatérni a normál étrendhez. A gyógyulási időszakban célszerű a nagy szacharóz- és monoszacharidtartalmú ételeket (gyümölcsök, sütemények, desz­szertek) elvonni, ill. mennyiségüket csökkenteni. Helyettük keményítőtartalmú étele­ket adjunk (rizs, krumpli, búza alapú ételek, zöldessárga banán).

Forrás: