Testvérek között hány az év ideális?

Egy kisbaba érkezése hatalmas élmény, s sokan vannak, akikben már az első születése után nem sokkal felmerül: mikor érkezzen a második? Ideális-e, ha minél előbb? Természetesen nem lehet egyik változat mellett sem kardoskodni, hiszen mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya. Ha kisebb a korkülönbség a gyermekek között, talán könnyebb nekik, de a szülőnek vajon ez-e a legjobb választás? Több lehetősége van az anyának, ha később érkezik a második gyerek?

Sok szülőben fordul meg viszonylag rövid idő elteltével a gondolat, mi lenne, ha az első baba után nem sokkal a másodikat is ,,letudnák”. Ennek valóban van előnye, hiszen nem évekkel később kell ismét elővenni a pelenkát, újra megszokni a kisgyermekkel kapcsolatos teendőket, a szoptatást, az éjszakázást, hanem szinte egyszerre lezajlik a két nehezebb időszak. Sokszor hallani, hogy az anya és az apa dolga is egyszerűbb, ha nem hagynak nagy korkülönbséget a csemeték között, de mi az, ami megkönnyíti a helyzetüket?

Tény: ha korban közelebb van egymáshoz a két gyerek, jobban tudnak együtt játszani. Ez a szülőket némileg tehermentesíti, hiszen a csemeték lefoglalják magukat együtt. Emiatt is közelebbi, bizalmasabb kapcsolat lehet közöttük, és a testvérek közti féltékenykedés is könnyebben elkerülhető. Nem hátrány, hogy a kicsik egy generációba tartoznak majd, ami azt jelenti: ugyanoda, ugyanakkor járhatnak majd óvodába, iskolába, segíthetik egymást, közös lehet akár a baráti körük is.

Előny, hogy ha a második baba két éven belül érkezik, a gyermeknevelési támogatás nagyobb lesz, ugyanakkor az anyuka sokkal több időre esik ki a munkahelyéről – vagy ha már nem ugyanoda menne vissza, egyáltalán a munka világából – mint abban az esetben, ha több év van a gyermekek érkezése között. A visszarázódás pedig sok év után nem is olyan egyszerű.

ikrek

Nagyobb gyerek, kisebb gond?

A testvérek közötti nagy korkülönbséget illetően is legalább annyi az ellenérv, mint amennyi mellette szól. Azt, hogy az első gyermek után nem érkezik rövid időn belül a második, sok dolog indokolhatja, számos esetben igen jogosak: például, ha a szülés nehéz volt, és az anya felépülése sokáig tartott, bizony belegondol, valóban szeretne-e erre egyáltalán még egyszer vállalkozni, nemhogy ilyen hamar. Lehetséges, hogy az első gyermek érkezésénél a szülők nem voltak kellőképpen felkészültek, netán nem is számítottak a babára, ezért a másodiknál szeretnének körültekintőbbek, előrelátóbbak lenni, ami érthető.

Visszatartó tényező az is, ha a nagyobbik gyermekkel sok probléma volt pici korában. Persze van rá esély, és nem szerencsés, ha a másodikkal esetleg ugyanennyi gond lesz, mert könnyen kikészülhet, türelmetlenné válhat a szülő. Ez a gyermeknek sem jó. Ha viszont a nagy már óvodába megy, és több idő, energia jut a kisebbre, egyszerűbben kezelhetőek a helyzetek.

Az anya karrierje szempontjából ez a változat talán előnyösebb, hiszen visszamehet akár több évre is dolgozni, nem esik ki annyira a munkából, és az sem hátrány, hogy nemcsak egy, hanem ismét két kereső lesz a családban. Egyébként ha a nagyobb testvér pár évvel idősebb, könnyebben vigyáz a kicsire, és felcseperedve jó tanácsokkal láthatja el, tapasztalatokat oszthat meg vele, bemutathatja a barátainak.

A tapasztalatok szerint a másodikként született gyermekek esetében nemcsak a szülő gyakorlottabb és már nem annyira izgulós, de maga a baba is alkalmazkodóbb. Nem kell például nagyon sokáig altatni, nyitottabb a világra, nem olyan félénk, mint esetleg a nagyobb volt ugyanennyi idősen. Valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy rajta kívül mással is foglalkozni kell.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.