Terhesség és zöldhályog

A zöldhályog (glaukóma) Magyarországon is a vissza nem fordítható látásromlás egyik vezető oka. Noha jól ismert, hogy a betegség gyakrabban fordul elő közép-és időskorú személyeken, mint fiatalokon, a fiatalkori zöldhályog típusok a családtervezés szempontjából mégis jelentősek.

Mit lehet tudni a glaukóma öröklődéséről, a terhesség alatt glaukómával kezeltek teendőiről, valamint hogy mire fontos odafigyelnie a glaukómás betegnek a szülés utáni (posztpartum) és a szoptatási időszakban?

A glaukóma, mint örökletes betegség

A zöldhályog legtöbb formája genetikailag meghatározott eltérések talaján alakul ki. Ezek az eltérések a legtöbb esetben számos géneltérés együttesét jelentik, és középkorú, illetve idősebb személyeken megjelenő betegséghez vezetnek. Vannak azonban kifejezetten már a méhen belüli élet során megkezdődő, magas szemnyomással, nagyon gyors látásromlással járó, már korai csecsemőkorban műtétet igénylő, öröklődő zöldhályog formák is, melyek veleszületett glaukómát okoznak. E tekintetében fontos, hogy amennyiben a szülők hasonló betegségben szenvednek, már a terhesség tervezésekor kérjék genetikus szakember tanácsát.

Fotó: 123rf.com

Ha egy újszülött szemei feltűnően nagyok, ne gondoljuk azt, hogy ez egy különös szépség jele, mert lehet az öröklötten megjelenő zöldhályog miatt már a méhen belüli életben kitágult szemgolyó is. Az ilyen eseteket sürgősen konzultálni kell gyermekszemész szakorvossal, és felkészült gyermekszemészeti műtőben, kórházi bennfekvés mellett kell ellátni. Megjegyzendő, hogy nem örökletes, de a terhesség során kialakuló, első ránézésre nagyon hasonló zöldhályog formák is léteznek, melyek a méhen belüli élet során fertőzés miatt fellépő szemkárosodás következményei.

Kezelt glaukómás beteg és terhesség

A kevés fiatalkori zöldhályog formában (juvenilis glaukómában, pigmentdiszperziós glaukómában) a betegség már fiatal korban kialakul, így a szülőképes nők is érintettek lehetnek. Mivel a terhességben adott gyógyszereknek lehetnek magzatkárosító hatásai – melyek közül egyesek jelentősek-, a kezelt glaukómás személy terhesség alatti kezelését át kell gondolni. Első lépésként, ha lehet, már a terhesség tervezésekor, azaz a kialakult terhesség előtt el kell dönteni, hogy a zöldhályogosként kezelt személy valóban zöldhályogos-e. Az esetek egy részében téves diagnózis, téves szemészeti vizsgálati eredmény miatt kap valaki már egészen fiatalon szemnyomás csökkentő cseppeket. Ha a glaukóma biztosan kizárható, akkor ezt a felesleges cseppentést le kell állítani még a terhesség létrejötte előtt. Azon zöldhályogos betegeken, akiknek a glaukómás állapotuk, elsősorban a szemnyomásuk nincsen megfelelően egyensúlyban tartva a gyógyszerekkel, még a terhesség előtt el kell végezni a szemnyomást csökkentő műtétet. Erre azért van szükség, mert a terhesség alatti altatás fokozott magzati kockázatot jelent, ráadásul a műtét hatékonyságát növelő kiegészítő kezelés a használt anyagok lehetséges magzatkárosító hatása miatt terhességben nem adható meg. Tehát terhesség alatt végzett glaukóma ellenes műtét esetén a műtét hosszú távú sikerességére kisebb az esély, mint ha azt kiegészítő anyag hozzáadásával a terhesség létrejötte előtt végezték volna el.

Fotó: 123rf.com

Azon zöldhályogos betegeknek, akik indokoltan szemcsepp kezelésben részesülnek a terhesség alatt, tudniuk kell, hogy minden szemnyomást csökkentő szemcsepp elméletileg magzati kockázatot jelent. Azért elméletileg, mert klinikai vizsgálatokat az állapot jellegénél fogva emberen természetesen nem lehet végezni. Az adatok állatkísérletekből származnak, méghozzá a szemcseppben lévőnél lényegesen nagyobb mennyiségű szemcsepp-hatóanyag injekciós szervezetbe bejuttatása révén.

Éppen ezért mindig a szemorvossal és a szülész orvossal egyeztetve kockázat/nyereség alapján kell a kezelést beállítani (vagy éppen érintetlenül hagyni) a terhesség alatt. Bármilyen szemcsepp kezelést is kap a zöldhályogos beteg a terhessége során, minden esetben az ún. könnypont kompressziós manővert kell alkalmaznia a hatóanyagok cseppentése után a kismamának. Ennek lényege, hogy a szemhéjból induló könnyvezetékre ujjával nyomást gyakorol a beteg, ami által a könnyvezetéket elzárja. A néhány percig fenntartott nyomás révén a szemcsepp oldata nem folyik le az orr nyálkahártyája felé a könny-orr vezetéken át. Ez azért jelentős, mert a szervezetbe történő hatóanyag felszívódás elenyészően kicsi része az, ami a szem szövetein át jön létre, a legnagyobb rész az orrnyálkahártyán keresztüli felszívódás útján kerül be a keringésbe és éri el a szervezet egészét.

A terhesség alatt a nők általában erősen motiváltak arra, hogy jól végezzék a könnypont kompressziót. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a teljes nemzetközi szakirodalmat tekintve is extrém ritka a zöldhályog kezelésére szolgáló cseppekhez kapcsolható bármiféle magzati fejlődési zavar megjelenése.

Az újszülött szoptatása glaukóma ellenes szemcsepp használata mellett

“A szemnyomás csökkentésére használt szemcseppek egy része a tejben is kiválasztódik. Éppen ezért a szoptatás ideje alatt is könnypont kompressziót kell alkalmazni a glaukómás kismamáknak. E tekintetben egy hatóanyag csoport érdemel külön figyelmet. A brimonidine hatóanyag tartalmú szemcseppek alkalmazása újszülött/ csecsemő/kisgyermek korban, valamint szoptató anyák esetében mindenképpen kerülendő” – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. Ennek az az oka, hogy a brimonidine hatóanyag a központi idegrendszerbe gyorsan felszívódik, és átmeneti légzésleállást okoz csecsemőkön és kisgyermekeken. Az ilyen légzésleállás egy vagy két napig tartó, folyamatos, intenzív osztályon való lélegeztetést tesz szükségessé. Ezért nagyon fontos, hogy ilyen hatóanyagú szemcsepp sem csecsemőnek/kisgyermeknek nem adható, sem a szoptatás alatt nem alkalmazható!