Mikor kell(ene) elvágni a köldökzsinórt?

Évtizedek óta folyik a vita arról, hogy a csecsemő világra jövetelét követően mennyi idővel ajánlott elszorítani, majd elvágni a köldökzsinórt. Friss kutatások szerint egyáltalán nem kell vele sietni.

Több egészségügyi szervezet ajánlja manapság a késleltetett köldökzsinór-elszorítást: egy amerikai szülészeti és nőgyógyászati társaság legújabb ajánlása erre vonatkozóan, hogy a születés után legalább 30-60 másodpercig érdemes várni a szorítással és a vágással.

A köldökzsinór a terhesség alatt a vér mellett fontos tápanyagokat közvetít a babának. A születés után „bilincs” kerül a zsinórra. A legtöbb nyugati országban a köldökzsinórt általában 10-15 másodperccel a születés után szorítják el. A szülés után azonban még kering a vér a méhlepényben, és ha a leszorítással várnak két vagy három percig, az lehetővé teszi az oxigéndús vér áramlik a csecsemőbe.

Egyre több kutatás azt mutatja, hogy a rendes időben született és a koraszülött babák számára is előnyös lehet ez a „kiegészítő vértérfogat”. Szakértők szerint ez befolyásolhatja fejlődést, különösen a korai csecsemőkorban. Koraszülöttek esetében a késleltetett köldökzsinór-elszorítás csökkenti a szövődmények, így például a vérszegénység kockázatát is.

A köldökzsinór gyors elvágása általában azért történt, történik, mert úgy vélik, a placentában fennálló véráramlás növelheti szülési komplikációk, mint például az újszülöttkori légzészavarok és a sárgaság esélyét. Az újabb vizsgálatok szerint azonban a késleltetett zsinórelszorítás nem növeli mindezek kockázatát, ellenkezőleg, az eljárással nő a csecsemő hemoglobin-szintje és jelentős vastartalék halmozódik fel a szervezetben, ami az élet első hónapjaiban nagy fontossággal bír.

Forrás: Hirado