Mesterséges édesítők használata a terhesség alatt

A kismamák gyakran kérdezik, hogy a mesterséges édesítők, például az aszpartám nem veszélyesek-e a magzatra, a szülést követően pedig a testsúlycsökkentő diéta részeként innának diétás italokat.

Ne tegyék! Az aszpartám különböző neveken van forgalomban. Dr. Russell Blaylock Excitotoxins címmel megjelent könyve szerint a terméknek számos mérgező bomlásterméke van, melyek nem csak a fejlődő magzatot, de az édesanyát is veszélyeztetik. 

A magzatoknál születési rendellenességeket, és az agy bizonyos területeinek sérüléseit okozza; olyan területekét, melyek az összetett tanulásért és hormonális szabályozásért felelősek. Az aszpartámot  az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatala (FDA)  1981-ben engedélyezte, az azóta beérkezett panaszok 75 százaléka erre vonatkozott .

Az aszpartám-kórnak nevezett kórképnek közel 90 tünete lehet, leggyakoribb a fejfájás, a migrén, a szédülés, a téveszmék, az elmosódott beszéd, a fülcsengés, a hányinger és a zsibbadás. Az aszpartám három összetevője a fenilalanin (50 %), az aszpartámsav (40 %) és a metanol vagy más néven faszesz (10 %).

cukrok

Az édesítőszer népszerűsítői (az FDA szerint tulajdonosa, a Monsanto egymilliárd dollár értékben értékesíti a szert) szerint a két elemi aminosav, melyek az aszpartám súlyának 90 százalékát teszik ki, ártalmatlan és természetes részei táplálkozásunknak.

Szerintük a fenilalanin egy ártalmatlan aminosav, mely az adrenalin, a noradrenalin és a dopamin nevű neurotranszmitter előanyaga. Az aszpartámsav egy természetesen is előforduló neurotranszmitter, mely az emberi idegrendszerben is előfordul, ám ez csak részigazság.

A fenilalanin és az aszpartámsav valóban előfordulnak táplálékainkban, de csak abban az esetben ártalmatlanok, ha egyéb aminosavakkal együtt fogyasztjuk őket. Önmagukban túl magas koncentrációban jutnak be az idegrendszerbe, elpusztítják az egyes idegsejteket, súlyos mellékhatásokat és tünetek okozva.

A felszívódott aszpartám 10 százaléka metanol formájában szívódik fel a véráramba. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) a naponta fogyasztható mennyiséget 7,8 milligramban maximalizálta. Egy liter diétás üdítő 56 milligramm metanolt tartalmaz, nyolcszorosát a megengedettnek.

terheshas

Az aszpartám bomlástermékei még az összetevőknél is veszélyesebbek. A fenilalanin melegben, vagy a hosszú tárolás során diketopiperazinná (DKP) bomlik, mely ismert karcinogén, agyi tumorokat okoz. Hidegben a metanolból formaldehid képződik, mely szintén méreg.

A bomlástermékek felhalmozódnak a sejtekben, reakcióba lépnek a sejtfehérjékkel: az enzimekkel és DNS-el. Ezek a vegyületek mind veszélyesek a magzatra és az újszülöttre. A vér-agy gát méhen belül, illetve az első életév során még nem működik kifogástalanul (ez hivatott megakadályozni a nemkívánatos anyagok bejutását az agyba), az aszpartámsav és a fenilalanin tehát bejuthatnak az agyba.

A méhlepény a vérben felhalmozza a fenilalanint, amely a magzatba 4-6-szoros koncentrációban jut el. Ez a koncentráció a sejttenyészetekben már képes a sejtek elpusztítására. A gyerekek négyszer érzékenyebbek ezekre a mérgekre, mint a felnőttek.

 Az első év során az anyatej révén már visszafordíthatatlan agyi károsodások jöhetnek létre. Ennek ellenére az Amerikai Dietetikusok Szövetsége nem ellenjavallja terheseknek és szoptatós kismamák számára az aszpartám használatát.

aszpartam_001

Az új kutatások szerint az aszpartán növeli az állatok görcskészségét is. Hatására az epilesziásokban megnő a rohamok száma, sőt olyanokban is rohamokat provokálhat, akiknek korábban még soha nem volt epilepsziás eseménye.

Az izgató hatású neurotranszmitterek elhasználják a lazító, antidepresszív hatású szerotonin és GABA előanyagait, ez szülés utáni depresszióhoz, illetve szorongáshoz és álmatlansághoz vezet.

Az FDA 8 évig nem engedélyezte az aszpartám forgalmazását, mert kísérleti állatokban epilepsziás rohamokat, és agytumorokat okozott.  Az eredmények nem voltak leközölhetőek, mert a kísérleteket nem fejezték be.

A további kísérletek, illetve biztonságossági vizsgálatok rendre kudarcba fulladtak. Kezdetben még a Nemzeti Üdítőital Szövetség (NSDA) is ellenezte az édesítő használatát. „A körülbelül 100 vizsgálat 90 százaléka egészségre ártalmasnak véleményezte az édesítőt.” – olvasható állásfoglalásukban.

kola_003

De akkor miért engedélyezték? 1996-ban, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy 30 Celsius foknál magasabb hőmérsékletre melegítve gyorsabban lebomlik, az FDA minden korlátozást feloldott.

Jelenleg számos diétás üdítő édesítőszere, de tartalmazzák a poralapú italok, a zselatin, egyes teák, kávék, kakaók, gyümölcslevek, jégkrémek, sőt még egyes gyógyszerek is.

Ez több milliárd dollár profitot eredményez, így sokan ellenérdekeltek betiltásában, még akkor is, ha ma már számos neves kutató, orvosok és több más csoport is megkérdőjelezi a szer használhatóságát.

Épp ezért, a terhesség és szoptatás időszakában kerüljük az aszpartám tartalmú ételeket és italokat! Valójában tanácsos lenne mindenkinek kerülni ezt a biztonságosnak egyáltalán nem mondható vegyületet!

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.