Koronavírus és krónikus fáradtság szindróma

Mi az a krónikus fáradtság szindróma?

A krónikus fáradtság szindróma definíciója szerint a beteg minimum 6 hónapig pihenés, kikapcsolódás hatására sem képes megfelelően regenerálódni, s a fáradtság mindennapjaira is hatást gyakorol, továbbá izom- és ízületi fájdalmai vannak.  A betegség tünetei tehát a fáradtság, a levertség, a teljesítőképesség csökkenése, hőemelkedés, torokfájás, általános izomgyengeség, fejfájás, fényérzékenység, feledékenység, depresszió, ingerlékenység, meggyengült gondolkodási és összpontosítási képesség, valamint alvászavarok.  A tünetek súlyossága napról napra változhat. Jobb napokon a páciens szinte teljes mértékben képes ellátni a feladatait, míg a rossz napokon az ágyból sem tud felkelni.
Ugyanakkor az amerikai Solve ME/CFS Initiative nevű, KFSZ-betegeket informáló szervezet szerint, bár krónikus betegségről van szó, mégsem ez az érintettek legnagyobb rizikója a koronavírus kapcsán. Inkább az jelent veszélyt, hogy ha egy KFSZ-beteg elkapja a vírust, az jelentősen ronthatja az állapotát, és a súlyossá váló krónikus fáradtság szindróma talán nagyobb fenyegetést jelent, mint a vírus maga.

Jó tanácsok KFSZ betegeknek

– Bár csak kisszámú hazai tapasztalatunk van a KFSZ-ről, a legfontosabb természetesen az, hogy a betegek próbáljanak önkéntes karanténban maradni, vagyis minimalizálni a megfertőződés esélyét – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa. – E tekintetben azok a KFSZ-betegek, akik egyébként sem tudják elhagyni a lakást – és ez egyes felmérések szerint akár az érintettek 25 %-a is lehet – védettebbek. Fontos, hogy ne csak a tömegközlekedéstől, de a potenciális betegektől is próbáljanak távol maradni. A szokásos vitaminokon, táplálék kiegészítőkön túl érdemes lehet napi 2000 NE D-vitaminnal is segíteni az immunrendszert, aminek természetesen nem csak a koronavírus ellen kell védekeznie. Fontos e téren racionálisnak maradni, nem meggondolatlanul beszerezni mindent, ami elérhető.

Arnold doktor szerint nyilván nem ebben az időszakban kell elkezdeni a KFSZ betegeknek orvoshoz járni (ha csak nem feltétlenül szükséges), de a vírus lecsengése után érdemes segítséget kérni. Elsősorban ki kell zárni azokat a szervi betegségeket, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Ha ez megtörtént, úgy gondolom, hogy egy ennyire összetett problémát csak összetett módon lehet gyógyítani, tehát karöltve a neurológussal, immunológussal, pszichológussal, gyógytornásszal és a különböző hatóanyag tartalmú célzott injekciós kezelések és a gyógyszeres kezelés mellett próbálkozni kell a fizikoterápia különböző formáival, és az izom-, ízületi fájdalmak csökkentésének egyéb lehetőségeivel. Annak pedig, aki nyitott rá, nem csak a nyugati orvoslás eszközeit érdemes felajánlani, de akár az orvosi akupunktúrátis, amellyel mind fizikai, mind mentális-pszichés síkon tudunk segíteni.

A KFSZ megértéséhez fontos tudni, hogy orvos – élettanilag van egy ún. P- N- E-I – rendszer, vagyis psziho-neuro-endokrin-immun-rendszer, amely az ún. homeosztázisért, a szervezet szabályozott, dinamikus, belső állandóságáért felel. Ennek állapotát alapvetően befolyásolja a pszichés állapot is: azaz a jelen helyzetben minden ismert prevenciós lépést meg kell tenni, de a félelem és a  pánik csökkenti a P- N- E-I – rendszer működési hatékonyságát. A napi 8 óra pihentető alvás és a megfelelő életmód pedig erősíti azt! A legfontosabb pedig, hogy a páciens elhiggye, hogy megszabadulhat a kínzó panaszaitól, amit sokan talán hipochondriának vélnek, holott látnunk kell, hogy a nehezen behatárolható tünetek valódi szenvedést okoznak.