Ébredésfigyelés: bal lábbal keltél, magadra vess!

Az ébredés időpontja és módja  jelentősen befolyásolja a napi közérzetünket, teljesítő képességünket.

Az ismert közmondást, amely arra utal, hogy bizonyos lábbal kelve nem lesz jó napod, az alvásvizsgálatok laboratóriumi körülmények között igazolják.

Igaz, hogy nem a térbeli elhelyezkedés vonatkozásában, hanem hangulati tényezők alapján szoktunk utalni arra, hogy nem lesz jó napja annak, aki bal lábbal, azaz rossz hangulatban indítja a napját.   

Miközben a nemzetközi alváskutatási trendek az elalvás és az átalvás problémáit helyezik kutatásaik középpontjába, néhány alváskutató laboratóriumban rendszeresen foglalkoznak az ébredési szakasz megfigyelésével is.

Sokan egyébként nem is gondolják, hogy ennek a szakasznak milyen szerepe van nemcsak az ébredési időszak, hanem az egész napi teljesítményünk, a közérzetünk alakulásában. Az alvásminőség egyik lényeges tényezőjéről van szó, ugyanis aki rosszul ébred, annak számára az azt megelőző alvásra szánt órák is kellemetlennek tűnhetnek, míg a korábbihoz képest kevesebb alvásidőt követően is ébredhetünk pihenten, kellemes, jókedvűen.

Az alvásidő hosszúsága alapvetően nem garantálhat pozitív alvásélményt. Ennek mértéke  egyénenként, életkoronként nagyon eltérő lehet, mindenesetre van olyan minimum idő, amely szükséges ahhoz, hogy a regenerálódás bekövetkezhessen, szerveink, az agyi folyamatok felkészülhessenek a következő napi terhelésekre.

Az ébredés időpontja és módja azonban jelentősen befolyásolja a napi közérzetünket, teljesítő képességünket – hangsúlyozza a Benyovszky Alvásközpont 2013. évi nyári jelentése. Ugyanis a mélyalvásban a tudatunkba behatoló ébresztési inger, amely lehet akár egy ébresztőóra hangja, vagy fényhatás vagy más inger, olyan  sokkoló hatást vált ki, amelyet akár órákig sem heverünk ki. Míg a kellemes, fokozatosan erősödő és nem bántó ingerek – hang, fény vagy akár szagingerek is – folyamatosan helyezik éber állapotba tudatunkat. Fontos az ébresztés időpontja is. Elsősorban az alvás élettani cirkadián ritmusa szempontjából.

Az úgynevezett mélyalvásos szakaszból ébredni sokkal nehezebb és fáradtsági állapotot okozó, mintha valakit  például a felszínes alvási szakaszában ér az ébresztési inger. Ma már léteznek olyan házi használatos műszerek és programok, amelyek figyelik az alvási szakaszainkat, és a legmegfelelőbb időpontban adják meg számunkra az ébresztési ingert.

Az alvási funkciók egyénként jól rögzíthetőek mobiltelefonnal is, ezek olyan információkat észlelnek és rögzítenek, amelyek fontos információkat nyújthatnak az alvásszakembereknek a megfelelő alvásdiagnosztikai vélemény kialakításához.

Forrás: https://napidoktor.hu/index