Ezek a láthatatlan veszélyforrások az otthoni levegőben

Nemcsak a vírusok leselkednek ránk a levegőben otthon vagy más zárt helyiségben. A külső légszennyezettség beszűrődése mellett, a poratkák ürüléke és még a főzés során keletkező gázok is okozhatnak panaszokat.

A koronavírus-járvány kitörésével középpontba került a belső terek levegőminősége, különösen a vírusokra, baktériumokra való tekintettel. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a beltéri levegőminőséget emellett is sok más, elsőre talán meglepő tényező befolyásolja, ronthatja. 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) megállapítása szerint 2015-ben a városokban élő európaiak nagyjából 25%-a volt az Unióban megengedett mértéket meghaladó kültéren tapasztalható légszennyezőanyag-szintnek kitéve, akár 96%-uk esetében pedig a WHO által már az egészségre károsnak minősített szintről volt szó. Azonban nemcsak a kültéri, hanem a beltéri szennyezésről is érdemes szót ejteni: azonfelül, hogy a szennyező anyagok kívülről is bekerülhetnek otthonunkba magában a lakásban is számos szennyező tényező található: említhetjük a sütés-főzés füstjét, de a bútorokból, padlókból a levegőbe távozó káros anyagokat is. A Dyson légtisztító berendezéseket tervező szakemberei szerint is érdemes tisztába lenni azzal, hogy milyen tényezők befolyásolhatják otthonunk levegőjének a minőségét. 

 

Foto:pixabay.com

1.       Penészgomba

Télen különösen problémás lehet a különféle penészgombák megjelenése. A régebbi építésű házak esetében a hiányos szigetelés, a vizesedő falak, míg újépítésű házaknál gyakran épp az ellenkezője: a ház „túlszigeteltsége” teremt ideális környezetet a penészgombáknak. A hidegebb idő beköszöntével például a benti teregetés és a ritkább szellőztetés miatt létrejövő, párásabb benti levegő pedig még kedvezőbb környezetet teremt a megtelepedésüknek.  A penészgombák bizonyos fajtái, a levegőben szétszóródó spóráik révén számos betegséget okozhatnak, különösen azoknál, akik asztmások vagy legyengült az immunrendszerük. 

A lakásban és a szabadban is allergiás tüneteket okoz a penészgomba

2.       Poratka ürülék és pollenek

Panaszt okozhatnak a poratkák és pollenek is, utóbbiak főként tavasszal és nyáron. Sokak számára a poratka okoz problémát, melynek levegőben szálló, nagyon apró méretűre töredezett ürüléke okozza az allergiás tüneteket. 

Fotó: 123rf.com

3.       A szmog nem áll meg a küszöbön

A légszennyezettséget „csendes gyilkosnak” is szokták nevezni, és nem véletlenül: a WHO adatai szerint a világon nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint pedig Magyarországon évi több mint tízezer idő előtti elhalálozás kötődhet a légszennyezettséghez. A külső levegő minősége sokszor szerepel a hírekben, de arról kevesebb szó esik, hogy a kültéri légszennyezés a lakások, szobák levegőminőségre is hatással van, hiszen szellőztetéskor a kinti levegőben szálló por mindenképp bekerül a szobába, rontva annak levegőminőségét.

 

4.       A főzés is veszélyes lehet

A főzés is ronthatja a lakás levegőjét, ugyanis ilyenkor megnőhet a nitrogén-oxidok koncentrációja a levegőben, amely légúti panaszokat okozhat. Ez jellemzően a gáztűzhellyel rendelkező lakásokban jelent problémát. Ezen felül főként az amerikai konyhás lakásokban a főzés során keletkező ételszaggal is számolni kell, mely könnyen beleeheti magát a kárpitokba, lakástextilekbe. Ilyenkor különösen fontos lehet, hogy a levegő cserélődni tudjon.

 

5.       A bútorok, padlók is párolognak

A rákkeltő anyagként is ismert formaldehid is jelen lehet a lakásban, mivel igen gyakran bútorok, fapadlók ragasztó anyagában használják, de megtalálható préselt faipari termékekben is. A formaldehid illékony szerves vegyület, ez azt jelenti, hogy szobahőmérsékleten gázzá alakul és a lakás levegőjébe jut. Vannak, akik kimondottan érzékenyek erre az anyagra, de a folyamatos érintkezés mindenkinek okozhat egészségügyi problémákat.

 

Megoldás lehet a légtisztító berendezés rendszeres használata

Ezekre a problémákra válaszul, az egészségesebb otthoni levegő érdekében Magyarországon is egyre többen döntenek légtisztító berendezés használata mellett. A készülékek legfontosabb része a szűrőrendszerük, ezen múlik ugyanis, hogy milyen, mekkora és mennyi részecskét lesznek képesek a levegőből eltávolítani.  Fontos, hogy maga a szűrű jól szigetelt legyen: a légáramlás így nem tudja megkerülni, melynek következtében hatékonyan fogja tudni kiszűrni a különböző szennyező részecskéket. Ezenfelül az sem árt, ha a készülék kettős szűrőrendszerrel van felszerelve: a HEPA, esetleg más fajtájú részecskeszűrők eltávolítják a szennyező anyagokat és az allergéneket, mint például a por vagy a pollen, míg az aktív szénszűrő az illékony vegyületeket és gázokat nyeli el.  Érdemes még figyelni arra is, hogy a készülék rendelkezik-e esetleg ventillátor funkcióval, ennek segítségével ugyanis a megtisztított levegőt az egész szobában körbe tudjuk keringtetni.

 

A Dysonról

A Dyson egy Bath melletti ingatlanban indult útjára és 1993-as alapítása óta folyamatosan növekszik. Mostanra egy globális technológiai vállalattá fejlődve mérnöki, kutatási, fejlesztési és tesztelési tevékenységet folytat az Egyesült Királyságban, Malajziában, Szingapúrban és a Fülöp-szigeteken is és világszerte 10 551 szabadalommal és folyamatban lévő szabadalommal rendelkezik. A márka világszerte közvetlenül több mint 14 000 embert foglalkoztat, köztük 6000 mérnököt és tudóst. Globális kutatási és fejlesztési hálózatára támaszkodva új technológiák kifejlesztésére irányuló, ambiciózus terveket valósít meg globális csapatok közreműködésével, a szilárdtest-akkumulátor cellák, a nagy sebességű elektromos motorok, a látórendszerek, a gépi tanulási technológiák és az M.I. beruházásokkal a középpontban.  Házon belüli robotikával foglalkozó csapata az egyik legnagyobb az Egyesült Királyságban, a növekvő vállalaton belüli tevékenység mellett pedig az Imperial College Londonban működő Dyson Robotics Lab hosszú távú kutatási programot is folytat.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.