Elsőszülöttek allergiája 2011-03-30 Allergia Megosztás: Tweet Már a várandósság alatt eldőlhet, hogy a gyermeknél a későbbiekben jelentkeznek-e allergiás tünetek. A betegség kialakulását a születési sorrend is befolyásolhatja. Globális probléma Az allergiások száma világszerte évről-évre folyamatos emelkedést mutat. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-3 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. Az Egyesült Államokban 10 év alatt 18 százalékkal emelkedett a gyermekek körében előforduló ételallergia gyakorisága. A legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le.- mondta el dr. Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológus. Az ételallergiák tünetei a gyomor- és bélrendszerben, a bőrön és a légutakban jelentkezhetnek. Testszerte száraz, ekcémás bőr alakulhat ki. Allergiás reakció lehet a hányás, hasmenés, véres széklet, haspuffadás, csalánkiütés és orrfolyás is. Talán nem is gondolnánk, de bizony még a csecsemőkori krónikus középfülgyulladások okozója is lehet táplálékallergia. Nem csak az ételallergia Az Amerikai Asztma, Allergia és Immunológia Akadémia éves ülésén bemutatott tanulmányban japán kutatóorvosok több, mint 13,000 iskolás korú gyermek részvételével végzett vizsgálataik eredményét ismertették. Megfigyeléseik alapján a vizsgált családokban az elsőszülött gyermekeknél gyakrabban jelentkeztek allergiás tünetek, mint később született testvéreik esetében. A kutatók szerint az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a gyermeknél megjelenő ételallergiás tünetek eredete a magzati, méhen belüli időkre vezethető vissza. A vizsgálatok alapján a születési sorrend kisebb mértékben befolyásolta a gyermekeknél asztma, vagy ekcéma megjelenését, azonban az ételallergiák mellett a szénanátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás is gyakrabban volt megfigyelhető a legidősebb testvér esetében. Harc a genetika ellen Az allergiák megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés. – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Fontos azonban, hogy soha nem a betegséget, csak a hajlamot örököljük, így amit lehet, meg kell tennünk annak érdekében, hogy megelőzzük kialakulását. Ételallergiás gyermekek esetében például ezért 6 hónapos korig kizárólagos szoptatást javaslunk. Ha korábban elfogy az anyatej, vagy mennyisége nem elegendő a tünetmentes csecsemőnek, kiegészítésként hipoallergén, (HA, azaz allergia megelőző) tápszerek javasoltak. Igazolt tejfehérje-érzékenység esetében azonban kizárólag nem tejfehérje alapú, vagy speciális tápszert adhatunk. A légúti allergiák megelőzésével kapcsolatban készült felmérések gyakran példaként említik, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban fordul elő allergiás megbetegedés. Az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szükség van bizonyos mikrofertőzésekre, vagyis a túlzott tisztaság egyáltalán nem segít az allergia elkerülésében. Az első gyermeket a szülők rendszerint a széltől is óvják, a később született testvérek esetében azonban elkerülhetetlen például, hogy a nagyobb gyermek által az óvodában, iskolában szerzett fertőzésekkel már kicsi koruktól fogva találkozzanak. A kisebbek immunrendszere ezért más érési folyamaton megy keresztül, mint nagyobb testvérüké. Feltehetően ez az összefüggés állhat a kutatási eredmények hátterében is. Forrás:
