Allergia vizsgálat vérből-melyik teszt, mit mutat?

Az allergia vizsgálat vérből bármelyik évszakban elvégezhető. Segítségével pontosan meg lehet állapítani, hogy mi okozza az allergiás tüneteinket. Erre azért van szükség, mert csak így előzhetjük meg a szövődményeket, kerülhetjük el a felesleges gyógyszerszedést és a szükségtelen diétát. A vérből végzett allergia tesztekkel kapcsolatban dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa segít eligazodni.

Milyen allergiák vizsgálhatók vérből?

Az IgE alapú allergia vérvizsgálat alkalmas légúti allergiák (például poratka, parlagfű, háziállat), ételallergiák, valamint esetenként a gyógyszerallergia, illetve méh- és darázsméreg allergia kivizsgálására.

 

Nem alkalmas viszont fémallergia, ételadalékok okozta allergiás reakció, fogászati allergének, illatanyagok, fodrászatban és tetoválások készítésénél használt anyagok által okozott allergia kivizsgálására. Ilyen esetben epicutan teszttel lehet a tüneteket okozó allergént meghatározni.

Gyerekeknél is elvégezhető – de nem mindig

Allergia vizsgálat vérből gyerekeknél is végezhető. Fontos azonban tudni, hogy a még ki nem alakult allergia kimutatására, az allergiás hajlam előrejelzésére nem alkalmas. A vizsgálat az IgE anyag szintet méri, amely csak akkor kezd el termelődni a szervezetben, ha a gyermek már találkozott az allergénnel. Ételallergia esetében tehát csak akkor, ha már fogyasztotta a panaszokat okozó élelmiszert.

Mit jelentenek a számok az allergia tesztek nevében?

Több féle vérből végezhető allergia vizsgálat létezik. A névben szereplő számok a vizsgált allergének mennyiségét jelölik. Egy nutritív teszt – ételallergia gyanúja esetén, élelmiszereket vizsgáló – lehet például 41-es, vagy 143-as is attól függően, hogy mennyi allergén esetében vizsgálja az antitestek jelenlétét.

A tojásallergia együtt jár a csirkeallergiával?

A hagyományos allergia vizsgálat mellett létezik a komponens alapú allergia vizsgálat is. Ez nem csak az adott allergén ellen termelődő összes antitestet méri, hanem az abban lévő egyes fehérjék (komponensek) ellen termelődő antitestet is. Egyes allergének több komponensből állnak, melyek klinikai jelentősége különböző lehet.

 

Tejallergia vizsgálata vérből gyermekeknél.

Foto:123rf.com

„Ha valakiről például a hagyományos vérvizsgálat kimutatja, hogy emelkedett az ellenanyag értéke a tej allergénnel szemben, akkor tudjuk, hogy allergiás a tejre. A tej allergén azonban több komponensből áll, és csak az egyik komponens esetében van szükség nagyon szigorú diétára, más esetekben hőkezelés után, például süteménybe sütve fogyasztható és a gyermek nagy eséllyel ki fogja nőni az allergiát.”

 

A vérből végzett allergiatesztek egy speciális típusa a multiplex allergiatesztek. Ezek előnye, hogy kis mennyiségű vérből nagyon sok – akár 282-t is – allergént és azok komponenseit is vizsgálni tudják. Fontos, hogy ezek a tesztek egy időben vizsgálják az adott allergénre specifikus össz IgE-t, valamint az egyes komponensekre specifikus IgE szintet is. Ez egyrészt felgyorsíthatja a vizsgálat menetét, a tünetek hátterében álló ok kimutatását, másrészt nagy segítség az olyan komplex esetek kivizsgálásában, mint a keresztallergiák vagy az ismeretlen anafilaxia okának felderítése.

Honnan tudhatom, hogy melyik tesztre van szükségem?

Bízzuk szakemberre, hogy melyik allergia vizsgálat elvégzését javasolja.

Foto:123rf.com

Ha panaszaink vannak, elsőként allergológussal konzultáljunk. A szakember a tünetek alapján leszűkíti a lehetséges allergének körét, mely alapján vizsgálatokat javasol, így csak az végeztetjük el, amire valóban szükség van. Sokan a teszt eredménye alapján kezdenek például szigorú diétába, ám a panaszaik mégsem szűnnek meg. Előfordulhat az is, hogy a teszt eredménye nem áll összhangban a tüneteinkkel, ilyenkor célzott további vizsgálatokra lehet szükség.

 

A vérből végzett allergia vizsgálatok skálája ma már nagyon széles. Ez nagy előny a szakemberek számára, de a beteget könnyen tévútra viheti. Bőrviszketést például ételallergia és kozmetikumok is okozhatnak, de lehet akár poratka allergia tünete is. Tartós orrdugulást légúti allergia is kiválthat, de lehet akár fül-orr-gégészeti probléma is a háttérben. A gyakori hasfájás hátterében is állhat ételallergia, de okozhatja – már gyermekeknél is – hisztamin intolerancia, ételintolerancia vagy cöliákia is. Ha panaszaink vannak, a szükséges tesztek kiválasztását és kiértékelését ezért jobb, ha szakemberre bízzuk.

Lehet, hogy nem is allergia vizsgálatra van szükség?

  • Mikor, melyik allergia teszt elvégzésére van szükség?

    Foto:123rf.com

    Az allergia tesztek az allergénre specifikus IgE ellenanyag szintját mérik, vagyis az allergén ellen a szervezetben termelődő ellenanyag mennyiségét vizsgálják. A panaszok alapján lehet, hogy nem is allergia vizsgálatra, hanem más irányú kivizsgálásra van szükségünk.
  • Az intolerancia érzékenységet jelent, vagyis nem valódi allergia. Az intolerancia vizsgálatára sokszor nincsen megfelelő laboratóriumi vérvizsgálat. Az IgG szintet mérő vizsgálatok nagyon ritkán segítenek az intolerancia diagnosztizálásában.
  • Létezik laktóz és fruktóz intolerancia is, ám ezek nem vérből, hanem kilégzéses teszttel vizsgálhatók. Vérvizsgálattal a hisztamin intolerancia kimutatása végezhető, ilyen esetben a DAO enzim értékét ellenőrzik a vérben.
  • Az autoimmun gluténérzékenység, vagy cöliákia vizsgálata is vérből történik. A cöliákia nem is allergia és nem is intolerancia, hanem autoimmun betegség. A vérteszt autoantitesteket vizsgál, ezek mértékét mutatja a szervezetben.

Forrás: Budai Allergiaközpont


Egy válasz

  1. jáger lászló

    Tárhgytalan
    Szerencsére nincsenek allergiás tüneteim
    Azért köszi a cikket…
    csak ennyi barátilag
    J.L.