Szeressük a néptáncot!

A tánc felpezsdít, jó kedvre derít, ismerkedhetünk általa, és nem utolsó sorban alaposan megmozgat! Miért tesszük jól, ha a néptáncot választjuk?

Ma már számos tánciskola számtalan stílussal csábítja a táncolni vágyókat, a társastánctól kezdve a hip-hopon és a salsán át a jazzbalettig – elég azonban csak néhány évet visszamennünk az időben.

Szüleinknek még nem volt ennyi választási lehetőségük, aki akart, járhatott néptáncra vagy a klasszikus táncokat gyakorolhatta. A néptánc azonban ma is népszerű,  lássuk, hogy miért!

A magyar néptánc népművészetünk egyik ága, olyan ritmikus mozdulatsor, amelyet ének- vagy hangszerkísérettel adnak elő. Lehet csupán szórakoztató, de jelképes és játékos jellegű is. Három fajtája van, a nyugati vagy dunai, a középső vagy tiszai, valamit a keleti, vagy erdélyi táncdialektus. Választhatjuk a csárdást, a verbunkost, a székit, kalotaszegit, gyimesit, moldvait. Széles a választék. 1939-ben Györffy István etnográfus már úgy gondolta és le is írta, hogy a magyar néptánc utolsó óráit éli, hiszen a nemzetközi stílusok betörésével a fiatalok egyre inkább az új felé fordulnak. Ez azonban nincs feltétlenül így,  persze, sokan mennek inkább a latin klubokba, vagy ügyeskednek többedmagukkal akrobatikus tánccsoportokban, de azért a néptáncnak is vannak odaadó rajongói.

A tánc kikapcsolódás, önkifejezés, kiváló ismerkedési lehetőség, no és ne felejtsük el, milyen jó érzés, amikor magunk is elsajátítjuk a lépéseket, melyeket azelőtt csak álmélkodva csodáltunk. A modern magyar társadalomban is igen népszerűek a nemzeti értékek megőrzésére, újjáélesztésére szervezett táncházak, ahol a néptáncot nemcsak gyakorolni lehet, de remek alkalom a táncrajongók összegyűlésére, barátkozására is. A résztvevők között valóságos családi közösség alakulhat ki.

Miért épp oda?

A gyerekek sokszor kezdetben csak szüleik kérésének eleget téve járnak el a táncórára, de később kezdik megérezni az ?ízét?. Megtetszik a társaság, a közös élmények, barátságok szövődnek. Nemcsak táncolni tanulnak meg, de elsajátítják a népdalokat, megismerik a régi szokásokat, hagyományokat, mesterségeket, új közösségekkel, emberekkel találkozhatnak. A néptánc tanulásába bárki és bármikor bekapcsolódhat. Gyerekkorban különösen ajánlott, főleg a nagy mozgásigényű csemetéknek. A beilleszkedési problémákkal küzdőknek is javasolt, hiszen a táncos körökben megnyílik az ember, gyakran életre szóló barátságokkal gazdagodik. Egy közepes szintre mindenki eljuthat, ha csak nincs valamilyen mozgásszervi problémája. A felszerelés egyszerű: olyan ruha kell, amelyben jól lehet mozogni, és kényelmes, bőrtalpú cipő. A drága, gyönyörűen kidolgozott fellépő ruhákat általában az iskola biztosítja.

Hogyan mozgat meg?

A tánc javasolható mindenkinek, hiszen nemcsak önbizalmat, hanem tartást is ad ? mindkét értelemben. A magyar népi táncokban jellegzetes tartásmódokat és mozdulatokat alkalmaznak a táncosok, az egyensúlyi helyzete teljesen a talpon van, vagy gyakran inkább kissé előrehelyezve a féltalpra. A testsúly mindkét lábon van. Mind a férfi, mind a nő tartásmódjára jellemző a fenntartott fő, a magasba nyúló derék és az egyenes, feszes törzstartás. A hajlongó derék nem szép látvány ebben a táncban. Gyakori a guggoló, térdelő, ülő, esetleg fekvő helyzet, de alapvetően álló egyensúlyi helyzetben gyakorolják ezeket a táncokat.

A lábmozdulatoknak igen nagy szerepe van. Hol az egész láb mozog, hol csak a részei: a lábszár, a lábfő. A felsőtest ebben a táncban egyenes, a tartás mozgás közben állandóan feszes, a vállízület rögzített. Ezért olyan jellegzetes a néptáncosok tartása.

Forrás: https://napidoktor.hu/index