10 tény és tipp a beltéri levegőről 2012-11-12 Blog Megosztás: Tweet 12 ezer liter levegőt lélegzünk ki naponta. A levegő minősége egyenes arányban áll életminőségünkkel: az áporodott beltéri levegő fizikai és pszichés betegségekhez, fokozott teljesítménycsökkenéshez vezethet. Egy átlagos család naponta 10 liter párát termel. A téli hidegben ez a páramennyiség elhasználódottá teszi a zárt terek levegőjét, ezért nemcsak jól esik, de fontos is felfrissíteni a levegőt gyors, de alapos szellőztetéssel. A legújabb kutatások szerint a lakáson belüli ruhaszárítás súlyosbíthatja az asztmás tüneteket. Megfelelő minőségű beltéri levegővel azonban megelőzhetőek az asztmás és az allergiás megbetegedések, és biztosítható az általános jó közérzet. Dúll Andrea elismert környezetpszichológus és a tetőtéri ablakokat gyártó és forgalmazó VELUX Magyarország Kft. tanácsai hatékony megoldást kínálnak szervezetünk és otthonunk egyik éltető elemének, a levegőnek frissen tartására. Mi, európaiak életünk 90 %-át a négy fal között töltjük. Egészségünk és közérzetünk szempontjából ezért nem mindegy, milyen levegőjű helyiségben tartózkodunk. Az energiatakarékosság jegyében az épületek napjainkban fokozott légzárással készülnek, mely tovább ront a belső légállapotokon, magasabb páratartalmat eredményezve. Ráadásul mind otthon, mind a munkahelyünkön egyre több elektromos berendezés vesz körül bennünket, melyek szintén szennyezik a levegőt. Télen kevésbé van kedvünk ablakot nyitni a beáramló hideg miatt. A páratartalom csökkentése és a levegő minőségének javítása érdekében viszont minden zárt térnek lélegeznie kell. Dúll Andrea környezetpszichológus a megfelelő és rendszeres szellőztetés fontossága kapcsán elmondta: ”A friss levegő minden zárt térben (lakás, iroda, üzlethelyiség stb.) és minden évszakban fontos, környezetpszichológiai szempontból is. Az élettani adatok: a szervezet, az agy jobb oxigénellátása, a jobb alvásminőség mellett érdemes kiemelni az általános lelkiállapotra gyakorolt hatásokat is. A környezetpszichológiában – ami a fizikai környezet és a lélektani működések összefüggéseit vizsgálja – jól ismert, hogy az ún. ambiens (körülvevő, nehezen tudatosuló) hatások egy része éppen a levegőben áramló részecskék, ionok útján jut el az idegrendszerhez. Az áporodott levegő vagy a nem kielégítően karbantartott mesterséges szellőztetőrendszerek által a levegőbe juttatott káros anyagok számos, a közérzetre ható kellemetlenség, tünet (rossz hangulat, idegesség, lelassult pszichés tempó) hátterében állhatnak. A megfelelő szellőzés eredményeként a térhasználók hangulata jobb lehet, mentális működésük optimálissá válhat. A specifikus előnyök mellett a természetes szellőzés olyan, a kedélyállapotunk javulását előidéző előnyöket is biztosít, mint a kapcsolat élménye a külső környezettel – ami nem tudatosuló élmény ugyan, de mégis jelentős lélektani hozama van.” 10 tény a beltéri levegő minősége és életminőségünk kapcsolatáról: Az európaiak manapság idejük 90 %-át a négy fal között töltik. Az elmúlt 30-40 évben rohamosan megnőtt az asztmás és allergiás megbetegedések száma – részben azért, mert egyre több időt töltünk zárt térben. A tárgyalótermek, iskolai osztálytermek rossz légminősége a tanulási és koncentráló-képességre egyaránt negatívan hat. A gyerekszobák légtere tele van a műanyag játékokból és elektronikus eszközökből származó vegyi anyagokkal. A gyermekek így különösen ki vannak téve a rossz légminőség jelentette veszélyeknek. Magas páratartalom és alacsony beltéri hőmérséklet esetén a hidegebb felületeken kicsapódhat a pára, amely később penészedéshez vezethet. A páralecsapódás és a penészedés többnyire hideg külső falak mellé állított bútorok közelében alakul ki. A penészes fal allergiás és asztmás tüneteket produkálhat, emellett fáradtság, fejfájás és keringési problémák előidézője is lehet. Egy átlagos család páratermelése 10 l/nap. A magas páratartalmú helyiségek ideális életteret jelentenek a poratkák számára, amelyek jelenléte allergiás megbetegedésekhez vezethet. A beltéri levegő szennyezéséért számos tényező, köztük a páratartalom, a különböző szagok és illatanyagok, a tárgyakból kiváló gázok, a cigarettafüst, a penész, az allergén anyagok, valamint a radon tehető felelőssé. A mesterséges szellőztetőrendszerek számos káros anyagot juttathatnak a levegőbe. 10. Az olyan mindennapi tevékenységek, mint például a lélegzés, a főzés és a zuhanyzás vízgőzt és egyéb szennyezőanyagokat termelnek. A VELUX Magyarország Kft. 10 tippje az egészséges beltéri klíma megteremtéséért: A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10-15 °C a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket. Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat. Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát. Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben. Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat. Este, lefekvés előtt – akár kis időre is – nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni. Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát. A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki. Főzéskor mindig használjunk fedőt – ez energia-megtakarítást is jelent. Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat. Módszerek, hogyan biztosíthatunk friss levegőt otthonunkban tetőtéri ablakokkal: Kéményhatás A kéményhatás alapja, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett szellőzőcsatornán vagy nyitott tetőtéri ablakon keresztül a meleg levegő a szabadba távozik, a helyére friss, hűvös levegő áramlik. Ehhez függőleges ablaksort, illetve egymással szemben beépített tetőtéri ablakokat éppúgy tudunk használni, mint tetőtéri és homlokzati ablakot vagy ajtót együttesen. Kereszthuzat A tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellőztetés kitűnő módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss levegő, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk. Háttérszellőzés A piacon elsőként a VELUX Magyarország Kft. által gyártott és forgalmazott tetőtéri ablakokba építettek szellőzőnyílást, mely folyamatos, huzatmentes légáramot biztosít – csukott ablak mellett is. Ez olyan esetben ideális, amikor az időjárási körülmények az ablak nyitását nem teszik lehetővé. A biztonságos háttérszellőzés akkor is garantált, ha senki sincs otthon. Forrás:
