Gyógyszer nélkül is enyhíthetőek a legalattomosabb kórok, így akár a COPD kellemetlen tünteit is kezelhetjük alternatív gyógymódokkal.
Oxigénkezelés
Légszomj vagy fulladásérzés nem indokolja az oxigénkezelés megkezdését. A vér oxigéntartalmának jelentős hirtelen vagy tartós csökkenése esetén javasolt az oxigénterápia elkezdése. Általában kórházi körülmények között állítják be a súlyos betegnek megfelelő pótlást, amelyet otthonában kell majd folytatnia. Általában legalább napi 15 órán keresztül kell ezeknek a betegeknek használni az oxigént.
A tartós oxigénpótlást a kezelő orvos rendeli meg, és 3 különböző formában juthat hozzá a beteg az otthonában:
Hagyományos oxigénpalack
200 atmoszférás nyomású 100%-os oxigént tartalmazó palack. Általában 2?4 napra elegendő mennyiségű oxigént tartalmaz, ezért célszerű otthon tartalékpalackot tartani. A szolgáltató házhoz viszi a cserepalackot.
Oxigénkoncentrátor
Szobalevegőből állít elő 90?95%-os oxigént. Hálózati árammal működik, ezért a betegek gyakran spórolnak az ?oxigénnel?, és kevesebbet használnak a kelleténél. A készülék nehezen mozgatható, zajos, előnye viszont, hogy nem kell vele a cserére várni.
Folyékony oxigénnel töltött mobil oxigéntartály
A vállra akasztható könnyű oxigéntartály 6?8 órára elegendő -183 fokra hűtött folyékony oxigént tartalmaz. Ha kiürült a kis palack, akkor a lakásba telepített nagyobb tartályból a beteg saját maga töltheti azt újra tele.
Párásításra általában csak 4 l/percnél magasabb oxigénfelhasználás van szükség. A készülékhez illesztett párásító segíthet az orrszáradás miatt kialakuló kellemetlen tünetek megelőzésében.
Túl sok oxigén alkalmazása is káros lehet, mert egyrészt csökkenti a légzőközpont működését, és ezzel elősegítheti a széndioxid felszaporodását a vérben, amely fejfájáshoz, aluszékonysághoz vezethet.
Mivel a dohányzás balesetveszélyes az oxigénterápia mellett (robbanásveszély!), az addig dohányzó betegnek le kell mondania a dohányzásról az oxigénterápia idején.
A dohányosok vérében magasabb a szénmonoxid szintje, amely gátolja a vérfesték (hemoglobin) oxigénszállító képességét. Ezért a dohányos betegnek nem segít az oxigénpótlás, rendelése így nem indokolt!
Dohányzás mellőzése
Mai ismereteink szerint a dohányzás abbahagyása az egyetlen módja annak, amellyel a COPD-s beteg tüdőfunkciójának a gyors romlása lassítható.
Dohányos betegben a gyógyszeres kezelés hatékonysága is sokkal rosszabb, mint a nem dohányzók vagy a dohányzásról leszokottak körében.
Bár a dohányzás teljes elhagyása után sem tér vissza a tüdők eredeti funkciója, de jelentősen lassítható a káros folyamat előrehaladása.
A dohányzásról való leszokás
A dohányzásról való leszokást a nikotinfüggőség, és a dohányzási tevékenységhez kötődő szokásoktól való függés határozza meg. A nikotinhoz való hozzászokás rendkívül gyorsan kialakul, és szakértők szerint a függőség erősebb, mint az alkoholistáké az alkoholhoz, és nagyjából olyan erős, mint a kábítószer-élvezőké a heroinhoz. A nikotinfüggőség a Fagerström-féle nikotinfüggőségi teszt segítségével ítélhető meg.
Minél erősebben nikotinfüggő valaki, annál inkább szorul támogatásra, ha le szeretne szokni a dohányzásról. A dohányzásról való leszokáshoz a háziorvosától, illetve a a tüdőgyógyászati szakrendeléseken (tüdőgondozókban, tüdőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó osztályokon) dolgozó orvosoktól kaphat segítséget.
Dátum: 2010.09.09. 00:00
Forrás: tudobeteg.hu