Esszenciális trombocitémia – Sokáig tünetmentes, ám életveszélyes

A vérzékenység és a fokozott véralvadás ugyanazon vonal két vége, így a véralvadási zavarok vagy az egyikben, vagy a másikban nyilvánulnak meg. Ám léteznek kivételek, melynek során ugyanúgy felléphet trombózis, mint vérzés. Ilyen az ún. esszenciális trombocitémia (essentialis thrombocytosis, ET) is.

Az állapotról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője beszélt.

A trombociták szerepe

A csontvelőben termelődő trombociták – azaz a vérlemezkék – fő szereplői a véralvadás beindításának, azaz az elsődleges véralvadásnak, így a mennyiségbeli, illetve működésbeli zavarai komoly problémákat okozhatnak. Amennyiben valamilyen sérülés keletkezik, úgy a jelentősebb vérvesztést megakadályozva egyfajta dugót képeznek, méghozzá úgy, hogy a vérlemezkék összecsapódnak (aggregáció) és kitapadnak (adhézió) az érfalhoz.

Amikor túl sok a vérlemezke

A vérlemezkék túl alacsony és túl magas száma is igen veszélyes az egészségre nézve. Ez utóbbi esetet több betegség is okozhatja, így fontos az alapos kivizsgálás. Előfordulhat ugyanis, hogy reumatoid artritis, fekélyes vastagbélgyulladás, daganat vagy ún. esszenciális trombocitémia okozza a megemelkedett trombocita számot. Mindegyik kóros állapot szakszerű kezelése igen fontos, ugyanis ez által elkerülhetővé válnak az olyan súlyos szövődmények, mint az erőteljes vérzés vagy a súlyos artériás elzáródás.

Az esszenciális trombocitémia is állhat a lábbizsergés hátterében

Az ET egy olyan hematológiai megbetegedés, melynek során a vérlemezkékből túl sok képződik, azért, mert a megakariocyták kórosan elszaporodnak a csontvelőben és a citoplazmájukból rengeteg vérlemezke fűződik le. A túl nagy mennyiségű, akár milliós nagyságrendet is elérő – és sokszor károsodott- vérlemezkék nem képesek megfelelő összecsapódásra, így vérzéses panaszokat indukálhat. Ennek azonban ellenkezője is előfordulhat, mivel ha túl nagy mennyiségben van jelen az érpályában a trombocita, úgy megnő a vérrögképződés esélye is, így trombózist is eredményezhet a test bármely részén.

“Sajnos a probléma sokáig tünetmentes. Van, hogy egészen véletlenül derül fény a betegségre, pl. egyszerű szűrővizsgálat kapcsán a vérképből, ám az is jellemző, amikor a trombózis, infarktus okának kivizsgálása során jön rá az orvos az állapot meglétére.  Emellett előfordulhat még, hogy a végtagok bizsergése, fejfájás, szempanaszok, gyengeség, vérzéses panaszok (pl. fogínyvérzés, kék-zöld foltok a bőrön, erős menstruáció) hívják fel rá a figyelmet” – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Miként kezelhető az állapot?

Hogy pontosan miként lehet kezelni az állapotot, az több tényező függvénye, hiszen ezt befolyásolja pl. a vérlemezke száma, a beteg életkora, egyéb betegségei, volt-e trombózisa, küzd-e valamilyen trombofíliával stb. Gyakorlatban az első alkalmazott gyógyszer, és amit valószínű élete végéig kap a beteg, az a vérlemezkék összecsapzódását gátló gyógyszerek, mint amilyen az aspirin. Ezt követi, illetve kiegészíti a személyre szabott kezelés, ami a trombocita számának csökkentésére irányul. Rendszeres gondozással és kezeléssel, hosszú évtizedekig kordában lehet tartani a betegséget és jó minőségű, hosszú életre van kilátása az illetőnek.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.