Függőség és antiszociális viselkedés a figyelemzavaros betegeknél 2010-10-29 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet A figyelemzavar-hiperaktivitás tünetei kapcsolatban vannak számos életeseménnyel, úgymint tanulási teljesítménnyel, szociális képességekkel. 2010 október elején a Club Tihany adott helyszínt a 13. Neuropszichofarmakológiai kongresszusnak, melynek a mottója az ?Új terápiás elvek a neuropszichofarmakológiában? volt. A kongresszuson több neves külföldi kutató tartott előadást. Ezek közül említésre méltó volt Professzor Slobodan Loga előadása, aki az új típusú antipszichotikumok szerepére hívta fel a figyelmet a szkizofrén betegek életminőségének javulásában, összehasonlítva a régebbi gyógyszerekkel. Dr. Mirnics Károly a Vanderbilt egyetem kutatója az USA-ban, aki a szkizofrénia genetikáját kutatja. Előadásában ismertette a legújabb eredményeket, melyek arra mutatnak rá, hogy az RGS4-es típusú G fehérje kapcsolt jelátvitelt szabályozó gén nagymértékű aktivitáscsökkenését találták a szkizofrén betegeknél. A szóban forgó gén kifejeződésének szkizofréniához kötött változása azonos mértékű az egyes agykérgi rétegekben, számos agykérgi területen jelen van, előfordulása igazolható egymástól eltérő népességekben és mind fehérje és mind mRNS szintén jelentkezik. Fontos következtetés, hogy ennek a génnek a genotípusa előre jelezheti, hogy a beteg milyen kezelésre reagálhat jobban, és milyenre kevésbé.Szebeni János előadásában nagyon érdekes témát érintett, a nanotechnológia alkalmazását a gyógyszeres terápiában. Sok helyen, többek közt Magyarországon is, folynak kutatások a nanotechnológia alkalmazhatóságáról a gyógyszeres terápiában. Már forgalomban van 1-2 készítmény, amelyek specifikusan, irányítottan egy adott területen, adott szervben fejtik ki a hatásukat. Ez az úgynevezett liposzomális gyógyszercsoport, amely egy liposzomába zárja az aktív hatóanyagot. Vizsgálatok folynak központi idegrendszeri gyógyszerekkel is, annak érdekében, hogy a vér-agy gáton keresztül át tudjak juttatni ezen gyógyszereket. Nem távoli jövő, amikor apró nanorobotok fogják a gyógyszereket szállítani és befecskendezni az adott szerv vagy szervek sejtjeibe, kikerülve ezzel a gyógyszerek szisztémás mellékhatásait. Dr. Faludi Gábor professzor egy új depresszió-kérdőívet mutatott be, az úgynevezett Depresszió profilt, melynek az alapja az, hogy a depresszió számos formában és tüneti keppel jelenik meg, es több kutatási adat szolgál alátámasztásul arra, hogy a különböző altípusok hátterében eltérő neurokémiai zavar állhat. Különböző altípusok különböző terápiára reagálhatnak jól, annak függvényében, hogy melyik neurotranszmitter rendszer érintett jobban a depresszióban. Ez alapján beszelhetnénk szerotonerg, noradrenerg és dopaminerg pályarendszert érintő altípusokról. A depresszió profil egy olyan kérdőív, amely ez alapján segíthet a megfelelő gyógyszerválasztásban a tünetek altípusba való besorolása alapján. Jelenleg több különböző hatóanyagcsoportba tartozó antidepresszáns áll rendelkezésünkre a depresszió kezelésében, és a kérdőív segítségével a jövőben egy pontosabb, tünet specifikus gyógyszerválasztás válik lehetővé.Dr. Félegyházy Zsolt neves svéd kutatokból szervezett tudományos szimpóziumot, amelynek a témája a felnőttkori ADHD, azaz a felnőttkori figyelemzavar és hiperaktivitás volt. Dr. Maria Markhed az uppsalai egyetem kutatója elmondta, hogy a figyelemzavar-hiperaktivitás megjelenése a lakosság körében különböző vizsgálatok eredménye alapján kb. 3-6 % közé tehető. A gyerekkorban diagnosztizált esetek egy részénél a kor előrehaladtával a tünetek enyhülnek, kialszanak. Az ADHD nagyon ritkán jár egyedül, mint állapot. Az esetek 70-80 százalékában jelen van egy pszichiátriai betegség diagnózisa. Az esetek több mint egyharmadában akár több különböző pszichiátriai betegség is diagnosztizálható, melyek tünetei sohasem szüntethetők meg teljesen, mivel a fel nem ismert ADHD tünetei folyamatosan rontják a kórkép kimenetelét. A leggyakrabban társuló kórképek a következők: – depresszió illetve ennek tünetei ( 20-30 %), – bipoláris betegség 10 %, – szorongásos betegségek (pánik betegség vagy generalizált szorongás 20-30 %), – alkohol vagy drogfüggőség ( 25- 50 %!), – alvászavarok (az esetek 75 %-ban jelen van!). Tatja Hirvikoski a stockholmi Karolinska Egyetem neuropszichológusa előadásában azokat a neuropszichológiai vizsgálati eredményeket ismertette, melyek arra vonatkoznak, hogy azok a személyek, akiknél ez a zavar kimutatható milyen executiv funkciózavarral rendelkeznek. Ezek alapján elmondható, hogy a munkamemória, az impulzuskontroll, tervezés és szervezés, illetve az érzelemszabályozás zavara észlelhető ezeknél a felnőtteknél is.A figyelemzavar-hiperaktivitás tünetei kapcsolatban vannak számos életeseménnyel, úgymint tanulási teljesítménnyel, szociális képességekkel. Ezeknél a felnőtteknél nagyobb eséllyel alakulnak ki különböző drogokkal kapcsolatos függőségek, illetve az antiszociális viselkedésre jellemző tünetek. Jelenleg publikáció alatt van egy tanulmány, ami azt vizsgálta, hogy egy észak-stockholmi börtön elítéltjei között a zavar 30% körüli előfordulású, és gyógyszeres kezeléssel a tünetek és a deficit hosszú távon javul. Professzor Göran Isacsson, szintén a Karolinska Egyetemről, a bipoláris betegség (más szóval mániás depresszió) és az ADHD differenciáldiagnosztikai fontosságáról beszélt. Dr. Isacsson, aki világszerte az egyik legismertebb bipoláris betegség szakértő, illetve öngyilkosság kutató, hangsúlyozta, hogy a bipoláris betegek 25% (1/4-e) rendelkezik az ADHD diagnózisával, vagy rendelkezett gyerekkorban. A depresszió előfordulása majdnem 30%-ra tehető ADHD eseten, azaz az érintettek 1/3-a depressziós tünetekkel is küzd. Kiemelte, hogy azon emberek, akiknél az ADHD gyerekkorban már diagnosztizálva volt, vagy a tünetekkel rendelkeztek, a bipoláris betegség korábban jelenik meg, több depressziós epizódot élnek át életükben, az intervallumok hossza, mikor a betegek tünetmentesek jóval rövidebbek, mint ADHD nélkül, és jóval többen szenvednek szorongástól vagy valamilyen drog vagy alkoholfüggőségtől. Ezért fontos a korai diagnózisa az ADHD-nak, hogy aztán a kezelést optimálisabban be lehessen állítani. Kiemelte, hogy az úgynevezett ?ex juve antibus? adott terápia gyorsan alátámasztja a diagnózist, amit felállítottunk. Mindhárom kutató kihangsúlyozta, hogy az esetleges gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a pszichoedukáció, azaz a tünetek részletes elmagyarázása a betegnek és hozzátartozóknak, illetve emellett egy úgynevezett coaching is, mely segít a szociális illetve munkahelyi életben. Kiemelték a kognitív pszichoterápia fontosságát is, mint kiegészítő terápia. Végezetül Dr. Félegyházy Zsolt a Zadory Pszichiátriai rendelő vezetője 2 betegeset bemutatásán keresztül összefoglalta és bemutatta a kezelőorvos dilemmait a különböző diagnózisok és terápiákkal kapcsolatban, és rámutatott az ADHD tüneteinek felismerésének fontosságára, mivel ez sok esetben befolyásolhatja betegek sorsát egy életre. Kiemelte a magyarországi kissé nehézkes gyógyszerfelírási metódust, amely egyrészről bürokratikus, másrészről az állam által egyáltalán nem támogatott, és teljes mértékben a betegre hárított teljes terápiás költséget jelent, ami elérheti akár a havi 60-80 ezer forintot is. Fontos megemlíteni, hogy sok beteg pontosan a tünetei miatt képtelen dolgozni, és így bevételre szert tenni, amiből fizetni tudná a terápiát, így az ördögi kör bezárulhat. Forrás:
