Így termesszünk áfonyát

Miért érdemes áfonyát termeszteni?

A fekete áfonya évszázadok óta a népi gyógyászat egyik legfontosabb gyümölcse. Napjainkban az amerikai kontinens második legfontosabb bogyós gyümölcse a szamóca után. Frissen nyersen fogyasztják, vagy muffinok, piték, sütemények, kompótok, lekvárok, jamek és különböző alkoholos- és alkoholmentes üdítőitalok alapanyaga. Fanyar íze kiválóan illik a vadhúsokhoz, így a modern konyha népszerű kiegészítője is egyben. A fagyasztott, majd felolvasztott gyümölcs a fagyás során lebomló csersavak miatt kevésbé fanyar ízű, mint a friss.

Élettani jelentősége

A fekete áfonya C-vitamin és béta-karotin tartalma kimagasló, így kivonatait a retina épségének megőrzésében, a látásjavításban széleskörűen alkalmazzák. Fő ásványi anyagai a foszfor, cink, magnézium, kalcium, vas és a mangán. A színéből adódóan magas flavonoid tartalma, így jelentős antioxidáns hatása is kedveltté tette. Számos antioxidáns csoport megtalálható a gyümölcsében: antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok, a pterostilbene nevű antioxidánsa például a vastagbélrák megelőzését segíti. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz.

A népi gyógyászatban fekete inzulinnak hívják, mert kimutatták, hogy a fekete áfonya levelében, gyümölcsérés előtt myrtillin van, ami képes a cukorbetegség tüneteit csökkenteni.

Kedvező hatással van keringési rendszer állapotának fenntartására, mert segít megőrizni a hajszálerek rugalmasságát, csökkenti a vérlemezkék összetapadását.

Erdélyben, a Tátrában és az Erdős-Kárpátokban terem és gyűjtik a piros bogyójú, savanykás, de nagyon zamatos erdei áfonyát. Termesztésre azonban a magasbokrú áfonya (Vaccinium corymbosum)alkalmas. Ebből jelentős ültetvények vannak az Amerikai Egyesült Államokban, újabban Ausztráliában, Új-Zélandon és Chilében is. A bokrai két méter magasra nőnek és bőven, rendszeresen teremnek.

Az áfonya savanyú talajt igényel!

Ebből pedig kevés van az országban, leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, továbbá foltokban Pest, Nógrád és Zala megyében. Ha valaki telepíteni kíván, akkor kezdje a talajvizsgálattal: az áfonya termesztése a hűvös, párás vidékeken, de napos helyen, laza, jól szelőzött savanyú kémhatású (4,2-5,2 pH értékű) talajokon lesz eredményes.

Ezért az áfonya ültetése előtt megfelelő állagú ültetőgödröt szükséges készíteni. Az áfonya ültetés elvégzésére legalkalmasabb időszakok: március, április, május, szeptember, október, november. Ezeken az időszakokon kívül megfelelő még a június, július és augusztus hónapok is az ültetésre, ha az ültetéskor a nappali hőmérséklet nem magasabb 25 C°-nál. Napos, vagy enyhén árnyékos helyre 45 cm széles és 30 cm mély gödör elegendő, hisz az áfonya bolyhos gyökérzete sekélyen terül szét. A gödörbe a kiásott talaj, és tőzeg keveréke kerüljön egyenlő arányban. A gödörbe helyezzünk a keverékből, majd állítsuk bele a konténerből óvatosan kiemelt áfonya tövet! Az áfonya tő konténerének talaj szintje legyen 6-7 cm-rel lejjebb a szabad föld szintjénél!  A maradék keveréket helyezzük az áfonya tő köré, illetve rá! Ha több tövet ültetünk, a tövek távolsága legyen 100 cm. Lehetőleg esővizet használjunk.

Az áfonya metszése az első öt-hat évben kerülendő! Ha így járunk el, biztosan jól érzi majd magát az áfonya bokor és sok szép, ízletes bogyóval lát majd el minket, akár 50 évig. A nálunk kapható tövek -40 C°-ig fagytűrőek, ha a fent leírtak szerint vannak ültetve.

Jó tudni az áfonya termesztéséről:

• A hazai klíma egyébként megfelel az áfonyának, a téli fagyok nem ártanak a növénynek.
• Házilag az áfonya csak körülményesen szaporítható nyáron zöld, ősszel fás dugványozás útján.
• A bokrok ápolása metszésből, öntözésből, trágyázásból és gyomtalanításból áll. Viszonylag kevés vegyi növényvédelmet igényel.
• A kék bogyók július végén – augusztus elején érnek be és 10-20 mm átmérőjűek. Várjuk meg, amíg a bogyók teljesen beérnek, ugyanis a szedés után az utóérés jelentéktelen.
• Az áfonyát biztonsággal csak öntözéssel lehet termelni; heti 25 mm csapadékra van szüksége.