Mi okozhatja az erős vérzést?

A normális menstruációval járó vérveszteséget a vérképző rendszer működése kompenzálja, ám ha a menzesz kórosan hosszabb vagy erősebb a szokásosnál, akár súlyos vérszegénységhez vezethet.

Az erős vérzés sokakat érint

Aki tapasztja az erős, nagy mennyiségű vérveszteséggel járó vérzést (menorrhagia), tudhatja, hogy mennyire kellemetlen ez a helyzet, sőt, akár a következményként jelentkező egészségügyi problémákkal, elsősorban a vashiányos vérszegénységgel is szembe kell, hogy nézzen.

Amerikai felmérések szerint a 35-45 éves nők egyötödét érinti ez a probléma. A tünetek jellegzetesen: 7-9 napos menzesz, a normális mennyiségűnél nagyobb vérzés, vérrögök megjelenése, rosszullét, gyengeség, a két szabályos menstruáció között jelentkező vérzés, pecsételő, illetve együttlét után jelentkező ún. kontakt vérzés.

Az esetek egy részének hátterében állhat anatómiai elváltozás: a mióma, amely egy jóindulatú méhizom-daganat vagy méhmegnagyobbodás. A megvastagodott méhfal nem tud miatta kellőképpen összehúzódni, ami fokozott mértékű vérzéshez vezet – ismerteti dr. Demjén László, az Oxygen Medical nőgyógyásza.

Előfordulhat, hogy a menorrhagiát a méhnyálkahártya túlzott megvastagodása okozza, de akár a méhen belüli fogamzásgátló eszköz a probléma kiváltója. Kiderülhet, hogy hormonális zavarok, például pajzsmirigy problémák állnak a háttérben, de gyakori, hogy az endometriózis okoz két menstruáció között fellépő vérzést, görcsös fájdalom kíséretében.

Mindezeken felül ki kell zárni a megszakadt méhen belüli terhességet, a spontán vetélés utáni állapotot, a medencegyulladást, vérrögképződési rendellenességet, a méhdaganatot, a cisztát és a polipot is. Az esetek egy részében mindezen okok kizárása után sem derül ki az erős vérzés oka.

Vizsgálatok és kezelési lehetőségek

Nagyon fontos a teljes vérkép vizsgálata, amellyel megbecsülhető a hemoglobinszint és a menstruáció mértéke, illetve a vasháztartás állapota. Ha ez alapján kiderül, hogy valóban menorrhagiáról van szó, már egy rutin nőgyógyászati vizsgálat is kimutathatja például a miómát. Az ultrahang felvilágosítást ad a méhnyálkahártya állapotáról, ám ha ez sem hoz eredményt, szóba jöhet a méhtükrözés.

A rákszűréssel egybekötött nőgyógyászati vizsgálatnak szintén meg kell történnie. Ha ennek során a nőgyógyász nem talál eltérést, úgy szóba jöhet rövid idejű gyógyszeres kezelés. Amennyiben a méhen belüli fogamzásgátló eszköz okozza a problémát, azt nyilván el kell távolítani, és ha nem áll fenn egyéb kizáró ok, javasolható a tablettás fogamzásgátlás, amely csökkentheti a menstruáció hosszát és mennyiségét.

Szükség esetén szóba jöhet a méhkaparás, aminek segítségével a vérzés is megállítható és szövettani utólagos vizsgálattal megállapítható, mi okozta a kóros vérzést. Ismert olyan módszer, ép a fent is említett hiszteroszkópia műtéti változata, amellyel a méhnyálkahártya nagy részét el lehet távolítani, és így megszűnik a vérzészavar. Végső esetben, különösen 40 éves kor felett, ha a tervezett gyermekek már világra jöttek, és ha egyéb eljárások nem vezetnek eredményre, elképzelhető a méh eltávolítására.

Természetesen amennyiben daganatos elváltozást találunk, mindenképpen a műtéti beavatkozás a legfontosabb.
Dr. Demjén László szerint minden esetben hangsúlyos a vérszegénység megelőzése vagy mérséklése. Ezért orvosi javaslatra hasznosak lehetnek a vaspótló készítmények és ajánlatos vasban gazdag ételek fogyasztása, mint a bab, a borsó, a leveles zöldségek, a spenót, a szárított- és bogyós gyümölcsök, a teljes kiőrlésű pékáru, a dió, a mandula, a mák és a vörös húsok.

Forrás: Oxigen Medical

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.