Félmillió európait öl meg évente a mozgáshiány

Az angol Centre for Economics and Business Research által közzé tett tanulmány rávilágít az európaiak mozgásszegény életmódjának valós költségeire.

A friss kutatás főbb megállapításai:

  • minden negyedik európai felnőtt és öt serdülőkorúból négy fizikailag inaktív
  • az ülő életmód egészségre káros következményei több mint 80 milliárd euróba kerülnek az európai gazdaságnak, ami 5 milliárddal több, mint amennyit rák elleni gyógyszerekre költünk
  • a fizikai inaktivitás nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a dohányzás, de a kutatás azt mutatja, hogy olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel Európa eurómilliárdokat spórolhatna meg

A Nemzetközi Sport és Kultúra Szövetség (ISCA) megbízásából készült kutatás arra mutat rá, hogy évente félmillió ember hal meg a mozgásszegény életmód következtében. A halálozás leggyakoribb okai  között a fizikai inaktivitással kapcsolatos betegségek szerepelnek, úgy mint a szívkoszorúér-betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a végbél- és az emlőrák.

Ha semmi nem történik, ami rábírja az embereket, hogy mozogjanak és napról napra aktívabban éljenek, a fizikai inaktivitás a jövőben nagyobb egészségügyi veszélyt jelenthet, mint a dohányzás.

A hatalmas pénzügyi terhek és egészségügyi következmények ellenére az ISCA azt állítja, hogy olcsó és hatásos lépésekkel az embereket mozgásra lehet ösztönözni, amivel a vállalatok és az egészségbiztosítás több milliárd eurót spórolhatnak meg Európa-szerte.

Mogens Kirkeby, az ISCA elnöke azt mondta: „Több mozgásra van szükségünk. Ez tényleg ilyen egyszerű. Napi 20 percnyi mérsékelt intenzitású testmozgás már hatalmas változáshoz vezetne. Ha a fizikai inaktivitás jelenlegi szintjét csak az ötödével tudnánk csökkenteni, azzal 100 000 életet és több mint 16 milliárd eurót tudnánk évente megmenteni.”

futás

Kirkerby hozzátette: „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) heti két óra mérsékelt intenzitású testmozgást javasol. Ez húsz perc naponta, ami egyszerűen teljesíthető. Ha már egy megállóval előbb leszállunk a buszról vagy a vonatról, vagy egy tempós sétát teszünk munkába menet; a lift használata helyett lépcsőzünk, vagy csupán a parkban vagy a kertben együtt játszunk a gyerekekkel, már sokat tettünk az egészségünkért.”

A kutatás azt is megmutatta, hogy a fizikai inaktivitás a mentális állapotra is negatívan hat. Az európaiak negyedét (83 millió embert) érintik a mentális betegségek. A CEBR jelentése szerint az ülő életmóddal kapcsolatos hangulati és szorongásos zavarok közvetett költségei a becslések szerint több mint 23 milliárd eurót tesznek ki évente. Ugyanakkor a fizikai aktivitásról kimutatták, hogy csökkenti a depresszió, a szorongás, az alacsony önértékelés, a pszichés és az érzelmi stressz hatását.

A tanulmány egy 16 hetes kísérlet eredményeit mutatja be, amelyben arra vették rá az embereket, hogy aktívabbak legyenek. Akik ezt betartották, azok jobban aludtak, produktívabbak voltak, valamint egészségesebbnek és kevésbé stresszesnek érezték magukat a munkahelyükön.

A teljes tanulmány elolvasható a http://inactivity-time-bomb.nowwemove.com oldalon, csakúgy, mint a fizikai inaktivitás részletesebb gazdasági és a humán költségei a következő európai országokra vetítve: Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Franciaország és Németország.

Forrás: