3 diagnosztikai lépés, hogy kiderüljön a derékfájdalom oka

Legyen szó hirtelen belenyilalló, akut derékfájdalomról vagy tartósan kínzó érzésről, sokszor nem könnyű kideríteni, pontosan mi is okozza a panaszt.

Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a diagnosztizálás legfontosabb lépéseire hívta fel a figyelmet.

  1. lépés: anamnézis felvétel

A fizikális vizsgálatok előtt az orvosnak a lehető legalaposabban meg kell ismernie a páciens panaszait, a tüneteket és az esetleges korábbi kezelések történetét. Ezt hívják anamnézis felvétel, ami tulajdonképpen egy kikérdezés, a korábbi leletek áttekintése. A minél pontosabb diagnosztizálás miatt, érdemes előzetesen átgondolni az alábbi kérdésekre adandó válaszait.
Sérülés
Történt-e valamilyen aktuális vagy akár régi sérülés, amihez köthető lehet a derékfájdalom?
Tünetek
Az egyes napszakokban javul vagy romlik az állapot, milyen például felkeléskor vagy este? Más testtájakra is kiterjed a fájdalom? Vannak más tünetek is, mint gyengeség, zsibbadás? Hogyan jelentkezik a fájdalom, szúr, ég, tompán fáj? Van olyan testtartás, ami különös nehézséget, fájdalmat okoz?
Aktivitási szint
Mozog-e rendszeresen vagy inaktív életmódot él? Ha mozog, mennyit és pontosan mit, ha nem, milyen jellegű a munkája, esetleg 8-10 órában ül-e az íróasztal mögött?
Alvás
Hány órát alszik naponta, milyen pozícióban? Milyen matracon, milyen párnán fekszik?

kronikus derekfajas

  1. lépés: fizikális vizsgálat

A fizikális vizsgálat célja, hogy tovább szűkítse a derékfájás lehetséges okainak számát. Páll doktor szerint a jó orvos egyik legfontosabb diagnosztikai eszköze a keze, ezért is fontos az alapos kivizsgálás, amelynek részei lehetnek az alábbiak.
Tapintás
A hát alsó szakaszának tapintásos vizsgálatával a szakember célja, hogy megtalálja az izomgörcsök, a feszesség, vagy éppen a gyengeség, az ízületi rendellenességek helyét.
Motorikus funkciók vizsgálata
Bizonyos esetekben szükség lehet az idegrendszer fizikális feltérképezésére, például a csípő, a térd, a boka, a nagylábujj különböző irányú mozgatására. Gyakran azt is meg kell figyelnie az orvosnak, hogyan reagál a test a könnyű érintésre, a kisebb szúrásra a törzs alsó részén, a medencetájon és a lábakon.
Mozgástartomány felmérése
Az orvos arra is kérheti a pácienst, hogy hajoljon le, forduljon el. Eközben azt vizsgálja, melyik mozdulat okoz fájdalmat, illetve melyik az, amit esetleg véghez sem tud vinni.
Lábemelés teszt
Ha az orvos arra kéri a beteget, hogy feküdjön le és az egyik felemelt lábát tartsa olyan egyenesen, ahogyan csak tudja, elképzelhető, hogy ez derékfájdalmat okoz, ami pedig akár porckorongsérvre is utalhat.
Reflex teszt
A gyengülő lábi reflexek és a csökkenő izomerő is fontos jelzés az orvosnak.

3. lépés: képalkotó diagnosztika

 

Súlyos derékfájás esetén, amely nem enyhül 2-3 hónapja, vagy nem reagál a non-invazív kezelésekre, szükség lehet különböző képalkotó eljárásokra. A leggyakoribb vizsgálatok az alábbiak.
Röntgen
Ezzel a módszerrel kiszűrhető többek közt az arthritis, a törés és a tumor.
Computer tomográf
A CT képes képet alkotni a gerinc keresztmetszetéről, ami lehetővé teszi az orvosoknak, hogy több szögből is megvizsgálják a területet.
Mágneses rezonancia vizsgálat
Az MRI röntgensugárzás nélkül készít részletes képet a gerinc struktúrájáról, és a szövetek deformitásait is megmutatja.

Számos lehetőség van a kezünkben, amelyek segítségével pontos diagnózist tudunk felállítani, amire pedig már hatékony, célzott kezelések épülhetnek. Ez azért is fontos, hogy krónikus derékfájdalom esetén sokan beletörődnek az állapotukba, holott egy korrekt diagnózis alapján megtervezett terápia rengeteget javíthatna a helyzetükön – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

Forrás: Fájdalomközpont


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.