Szendvicsterápia a tüdőrák ellen

A sugárkezelések eredményessége egyes esetekben vetekszik a műtétekével, máskor a kemoterápia kiegészítéseként, kombinációban alkalmaznak külső sugárforrásból történő „távolbesugárzást” vagy a szövetek közelébe juttatott izotópokkal „közelbesugárzást”. Nemcsak a tüdődaganatok, hanem az agyi és csontáttétek kezelésében is nélkülözhetetlenné vált mára a sugárterápia, ami mint fájdalomcsillapító eszköz is bevethető.

“A tüdődaganatok kezelésében számos ponton fontos szerep jut a sugárterápiának: műtét előtt, műtét után vagy operálhatatlan betegeknél a műtét alternatívájaként is szóba jöhet besugárzás” – jelenti ki dr. Horváth Ákos, az Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központjának főorvosa. Rögtön hozzátesz azonban két fontos kitételt: mindez akkor igaz, ha a beteg általános állapota ezt megengedi, illetve az adott daganat olyan szövettani típusba tartozik, amely érzékeny a sugárra.

A műtét előtti – gyakran kemoterápiával kombinált – besugárzás célja a daganat megkisebbítése, ezzel a sikeres operáció esélyének növelése. A műtét után javasolt sugárkezelések a tumor helyére és a környező nyirokcsomókra irányulnak, hogy elpusztítsák az esetleg visszamaradt vagy a nyirokcsomókban jelenlévő, de mikroszkopikus méretük miatt ki nem mutatható daganatsejteket, ezzel csökkentsék a rák helyi és regionális kiújulásának kockázatát.

tudo

Ha a daganat műthető, de például a beteg szív- és érrendszeri vagy más tüdőproblémái miatt mégsem vállalható az operáció, ugyancsak képbe kerülhet a sugárterápia. Ez a helyzet akkor is, ha a daganatot annak helyi kiterjedtsége miatt nem lehet operálni.

“Sikeres sugárterápia után a klinikai javulás néhány hét alatt következhet be, a röntgenen vagy CT-n viszont lehetséges, hogy csak hónapok elteltével látható, hogy a már elpusztított daganatot a szervezet lassan „kitakarítja”, s csökken az árnyék” – érzékelteti a főorvos, hogy a sugárterápia eredménye nem azonnali, hanem késleltetett.“A nagyon ritkán megműthető kissejtes tüdőrák például rendkívül érzékeny a sugárkezelésre. Laphámrák esetén sem ritka, hogy úgynevezett szendvicsterápiát indítunk, azaz egymással párhuzamosan zajlik a sugárkezelés és a kemoterápia, ezáltal több támadásponton vesszük célba a daganatot, s az egyes kezelési modalitások felerősíthetik egymás hatását. Ugyanez nem igaz például a modern target terápiás szerekkel kezelhető adenokarcinóma típusú tüdőrákokra: ott azt tapasztaltuk, hogy nem érdemes sugárterápiával kombinálni, mert csak a mellékhatások adódnak össze, a pozitív hozadék nem” – érzékelteti Horváth Ákos milyen soktényezős mérlegelés után lehet kezelési tervet felállítani.

Ha távoli áttétek jelentek meg, már nem sugarazzák a tüdőben lévő daganatot, mert annak megkisebbítése már nem hozna előnyt a betegnek. Ezekben az esetekben viszont úgy az agyi áttétek, mint a csontáttétek kezelésében döntő szerep jut a sugárkezelésnek, mert az sokszor az egyetlen lehetőség az idegrendszeri tünetek vagy a csontfájdalmak enyhítésére.

Forrás: Rákgyógyítás