Pszoriázis: nyerhetünk végre ellene?

Saját immunsejtekből származó vegyület segíthet?

A tudósok olyan vegyületet származtattak a test saját immunsejtjeiből, amely sikerrel kezelte a pszoriázis bőrbetegséget az egereknél. Miről van szó és hogyan működik ez a meglepő módszer?

A pszoriázis számos ember mindennapjait keseríti meg. A látványos bőrbetegség gyógyítását régóta igyekeznek véglegesen megoldani a kutatók. Úgy tűnik, most egy olyan vegyületet sikerült kivonniuk a test saját immunsejtjeiből, amely az egérkísérletekben valóban kezelni tudta a bőrbetegséget.

A pszoriázis autoimmun betegség, melyben a szervezet immunrendszere nem ismeri fel saját szöveteit és elkezdi megtámadni őket. Mindez felgyorsítja a bőrsejtek növekedési ciklusát – felesleg képződik, mely a bőrfelszínen mutatkozik meg. Az állapotra egyelőre nincs gyógymód. Ám az új kutatás ígéretesnek tűnik. A St.Louis-i Washington Egyetem Egészségügyi Iskolájának tudósai új lehetőségre bukkantak, hogyan használhatnák a test saját immunitását a pszoriázis ellen.

A Maxim Artyomov patológiai és immunológiai professzor asszisztens vezette csapat felfedezte, hogy egy összetevő blokkolja a gyulladásos folyamatot, amely egyébként minden más autoimmun betegség esetében is fennáll. A felfedezést a Nature szaklapban közölték.

Korábbi kutatásokban az Artyomov vezette csoport kimutatta, hogy a makrofágok nevű gyulladásos immunsejtek jelentős mennyiségben termelnek itakonátot, amikor felderítik a baktériumokat. Az is kiderült, hogy érdekes módon az itakonátnak gyulladásellenes hatása van, amikor a makrofágok aktiválódnak. A mechanizmusok értékelése érdekében az emberekből és egerekből származó makrofágokat  dimetil-itakonáttal kezelték, amely az itakonát egyik verziója, s könnyebben átjut a sejtmembránon.

Kiderült: a dimetil-itakonát gátolta az IL-17 nevű gyulladásos folyamatot. Ez a folyamat pedig kulcsfontosságú a szervezet azon képességét illetően, hogy harcoljon a kórokozók ellen – ám kevésbé előnyös oldala, hogy előmozdítja az autoimmun-pusztulást az olyan állapotokban, mint a szklerózis multiplex, pszoriázis vagy a rheumatoid arthritis. Ezekben az esetekben az új összetevő gátolta az IL-17 citokineket az IkappaBzeta nevű fehérje csökkentésével.

Korábbi tanulmányok szerint az IkappaBzeta genetikai variációi növelik a pszoriázis kockázatát, tehát a kutatók azt feltételezik, hogy ha csökkentik itakonáttal e fehérje szintjét, az kezelheti a pszoriázist. A feltételezés bizonyítására a kutatók rágcsálók fülén idéztek elő pszoriázis-szerű tüneteket, majd kezelték az állatokat dimetil-itakonáttal egy héten át, naponta. Az egerek egy másik csoportja csak placebót kapott. Egy hét után azoknak az egereknek, amelyek dimetil-itakonátot kaptak, egészséges, szép füleik lettek, míg a placebóval kezelteknél a pszoriázis csak súlyosbodott.

Próbát tettünk a szervezet saját gyulladásellenes erejével és kiderült, hogy tud segíteni valódi szituációkban, amikor saját immunrendszerünk támad bennünket” – fejtette ki Maxim Artyomov.

A kutatók egyébként először 2016-ban hozták összefüggésbe az itakonátot a gyulladásos sejtek aktiválódásával, s meglepőnek találták a dolgot. Az itakonát összetevők tehát segíthetnek az autoimmun betegségeknél, különösen a pszoriázisnál és potenciálisan a szklerózis multiplexnél. Ez a kis molekula valójában nagyon is erős – tette hozzá a szakember.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.