Idegösszeomlás: okai és kockázati tényezői – 2.rész

Mi válthatja ki és mikor kell orvoshoz fordulni?

Az idegösszeomlás sajnos nem ritka megterhelő érzelmi vagy fizikai stressz esetén. Hatására az ember elveszíti képességét arra, hogy normálisan működjön a mindennapokban. Mi okozza azonban ezt az egészségügyi állapotot, s mikor van biztosan szükségünk orvosra?

Míg korábban az idegösszeomlás szót mentális állapotok sokféleségére alkalmazták, ma már jobban beazonosítható, mikor milyen egészségügyi problémával van dolguk az orvosoknak.

Az idegösszeomlás jeleiről és tüneteiről cikkünk első részében szó esett. Mi okozza azonban ezeket?

Az ideösszeomlás hátterében az alábbi okok állhatnak:

  • extrém gyász
  • traumatikus élmények
  • egy sértő, goromba párkapcsolat, ahol bántalmazzák az embert
  • magas stressztűrést igénylő munkahelyi környezet
  • munkakörök, melyekkel könnyen járhat érzelmi kiégés
  • családi előzmények a mentális egészségügyi problémák terén
  • súlyos elszigetelődés
  • traumatizáló, könyörtelen stressz, például háborúból adódóan
  • súlyos szociális konfliktusok, különösen, ha az otthoni életben és a munkahelyen fordulnak elő
  • súlyos vagy krónikus egészségügyi állapotok vagy sérülések

Az idegösszeomlás diagnózisa

Ma sem túl egyszerű diagnosztizálni egy idegösszeomlást. Az orvos legtöbbször megpróbálja azonosítani az állapothoz hozzájáruló tényezőket vagy egészségügyi állapotot, amely az összeroppanáshoz vezethetett. Kérdéseket tesz fel a tünetekről, fizikai vizsgálatot végez és áttekinti a páciens egészségügyi történetét.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol nagy a stressz, sajnos előfordul az idegösszeomlás. Minden alkalommal, amikor úgy érezzük, a fizikai és érzelmi stressz már mindennapjainkat befolyásolja – beleértve teendőinket, rutinunkat, bármilyen feladatunkat – fontos felkeresni az orvost.

Ugyanakkor, gyakori, hogy a páciens nem képes felfokozott érzelmi állapotában megítélni tünetei mértékét. Sajnálatos módon sokan elutasítóak is a segítségkéréssel kapcsolatban, attól tartanak, elítélik majd őket. Sokszor azt hiszik, ami történik, a saját hibájuk és nincs rá gyógymód.

Fontos tudni: ha egy szerettünk, barátunk, szobatársunk az idegösszeomlás súlyos jeleit mutatja, rá kell vennünk, hogy keressen fel egy orvost és támogassuk őt!

Az idegösszeomláshoz tartozó állapotok

Érdemes ugyanakkor tisztában lenni azzal is, hogy vannak egészségügyi problémák, melyek hasonló tüneteket produkálnak. Ezek a klinikai depresszió vagy szorongásalapú betegség; az összetett gyász; akut stressz-rendellenesség (PTSD vagy ASD); alkalmazkodási rendellenességek; bipoláris zavar; skizofrénia; disszociatív identitás zavar (DID); krónikus fájdalom és gyulladásos állapotok.

Ezen állapotok leírására is használatos ugyanis az idegösszeomlás kifejezés, melyek sokszor a normális teendők végzését ideiglenesen lehetetlenné tevő fizikai és mentális tünetekkel járnak. Mindenesetre figyelemfelkeltő, ha egy embernél extrém szomorúságot, szorongást, reménytelenség érzetet észlelünk időről-időre, főként nagyon stresszes események után. Ha képtelenné válik mindennapi dolgai ellátására, kerüli az embereket, s önpusztító gondolatai vannak, orvosi segítségre van szüksége. A célzott gyógyszeres kezelés és a terápiák az idegösszeomlással összefüggő betegségek legtöbbjét hatékonyan kezelik.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.