Hogyan történik az újraélesztés?

Bármikor szükségünk lehet rá – mások életét menthetjük meg azzal, ha tudjuk, mit kell csinálni! Hogy történik az újraélesztés lépésről-lépésre?

Lehet, hogy életünk során sosem találjuk szemben magunkat ilyen helyzettel, de sajnos, mindennapjainkban szinte bármikor előfordulhat, hogy valakit újra kell éleszteni. A szakszerű segítség – a mentők – kiérkezéséig mindenképp vissza kell hoznunk az illetőt a klinikai halál állapotából. Újraélesztésben mindenesetre csak olyan embernek szabad segítenie, aki tisztában van a lépésekkel, nehogy a segítséggel is ártson.

Az újraélesztés menete a következőképpen történik

Mindig az ABC-t tartsuk szem előtt. Mit jelent ez? Sorrendben a következőket kell tennünk: A, mint átjárható légutak biztosítása, B, mint befúvásos lélegeztetés és C, mint cirkuláció, tehát biztosítani a keringést, azzal, hogy a szívet összenyomjuk.

Az első, amit tennünk kell az újraélesztés folyamatában, hogy meggyőződünk róla: nincsenek életfunkciók. Az illető eszméletlen, nincs spontán légzése, pulzusa nem tapintható (ez felnőtteknél a nyakon nézhető meg, csecsemőknél inkább a hónaljban); nincsenek szívhangok, a beteg pupillái tágak és fénymerevek, a nyálkahártyák szürkéslilák. Ha a klinikai halál beállta 5 percnél nem régebben következett be, azonnal el kell kezdeni az újraélesztést.

Legjobb, ha hárman végzik együttesen: egyik végzi a befúvásos lélegeztetést, a másik a szívkompressziót, a harmadik pedig hívja a mentőket és részletesen beszámol a beteg állapotáról.

elsosegely_2

Az újraélesztés módja

Biztosítsuk először az átjárható légutakat. A gégemenetben nem szabad lennie semminek, tehát ellenőrizzük, nem ragadt-e benne valamilyen idegen tárgy, vagy hányadék. Ne papírral, hanem ronggyal, textíliával szedjük, töröljük ki onnan!

Ha biztos, hogy nem áll fenn gerinc- vagy nyaktörés esélye, akkor hajtsuk kissé hátra a fejet, előreemeljük az állkapcsot, majd a beteg mellé térdelve elkezdjük a lélegeztetést. Szájból-szájba lélegeztetésnél az orrot kell befogni, ha szájból orrba lélegeztetünk, akkor pedig a szájat. 2-3 befúvást végzünk először a belégzés biztosításáért. Amennyiben jól csináljuk a műveletet, lélegeztetés alkalmával azt látjuk, hogy kitér a mellkas, az eddig „élettelen” szürkéslila nyálkahártyák pedig rózsaszínné változnak.

Amikor az újraélesztés folyamata egyszemélyes, akkor úgy érhetünk el sikert, ha két lélegeztetést végzünk 15 szívkompresszió után, ha viszont kétszemélyes az újraélesztés, minden ötödik szívkompresszió után végezzünk 1 lélegeztetést.

Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy egy felnőttnek és egy gyermeknek nem egyforma mennyiségű levegőre van szüksége. Mindig figyeljük a nyálkahártya színét, változik-e – ez elárulja, jól csináljuk-e a lélegeztetést. Alapvetően azonban egy felnőtt nagyjából 500 ml levegőt szív be és fúj ki nyugalmi állapotban, de egy kisgyermek és egy kisbaba levegőigénye csak 8-12 ml per testsúly, vagyis ha adott egy tíz kilós gyermek, annak maximum 150 ml levegőre van szüksége. Lehet problémát okozni azzal, ha „túllélegeztetjük” – ez az ún. barotrauma (szövetsérülés).

Figyeljük a légzési frekvenciát: egy felnőttnél percenként 12-16, csecsemőknél ez 30 és 40 között mozog, egy kisdednek pedig percenként 20-25 a légzésfrekvenciája.

Forrás:

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.