Ez a 3 fájdalomcsillapító, mely halláskárosodást okozhat

Aszpirin, paracetamol és ibuprofen: a legyakrabban használt fájdalomcsillapító gyógyszerek közé tartoznak. Ám több kutatás is óvatosságra inti a használatukkal kapcsolatban azokat, akik rendszeresen szedik ezeket a szereket, ugyanis bizonyítottan fokozhatják a halláskárosodás kockázatát.

Egy 18 éven át tartó, férfiak résztvételével készült tanulmányban megállapították, hogy ezeknek a gyógyszereknek a károsító hatását nem csak a szedésük időtartama, hanem az életkor is befolyásolja. Azoknál, akik egy-négy éven keresztül szedtek aszpirint, átlagosan 28%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki halláskárosodás azokhoz képest, akik nem használták rendszeresen a gyógyszert. Ennél hosszabb távú alkalmazás mellett a kockázat nem növekedett tovább. Ellenben a paracetamol és a nem szteroid gyulladáscsökkentők esetében, mint amilyen az ibuprofen is, felfedezték, hogy minél tovább használjuk ezeket, annál jobban nő a kockázat is: azok, akik négy évnél tovább szedik ezeket, átlagosan 33%-kal válnak hajlamosabbá a halláskárosodásra.

Az életkor szintén erősen befolyásoló tényező. Az eredmények szerint az aszpirin 50 év alattiak, valamint 50-59 éves korosztályoknál 33%-kal, a nem szteroid gyulladáscsökkentők 50 év alattiaknál 61%-kal, 50-59 éves korosztályoknál 32%-kal, a paracetamol 50 év alattiaknál 99%-kal, 50-59 éveseknél pedig 38%-kal fokozza rendszeres használat mellett a halláscsökkenés kockázatát. Hatvan év felett a rizikó jelentősen mérséklődik, az aszpirinnál nem is kimutatható, a paracetamol és a nem szteroid gyulladáscsökkentők esetében szintén alacsony a kockázatnövekedés. (Az adatok forrása: Am J Med. 2010 Mar;123(3): 231-237.)

De nehogy azt higgyük, hogy ezek a megállapítások csak a férfiakra vonatkoznak. A bostoni Brigham and Woman’s Hospital 14 éven át tartó tanulmányában, melyben csak nők vettek részt, szintén kimutatták a fájdalomcsillapítók káros hatását. Az eredmények szerint azok a nők, akik hetente kétszer vagy ennél többször szedtek ibuprofent és paracetamolt, jobban ki voltak téve a halláskárosodás kockázatának, amely akárcsak a férfiaknál, a nők esetében is nagyobb 50 éves kor alatt. A heti két-háromszori használat 11%-kal, a heti négy-ötszöri használat 21%-kal fokozta a rizikót azokhoz képest, akik csak egyszer vettek be ilyen gyógyszert hetente. Aszpirin esetén a rendszeres, mérsékelt szedés mellett nem mutattak ki összefüggést.

Több száz ototoxikus gyógyszer van a piacon, azaz olyanok, melyek magukban hordozzák a halláskárosodás kockázatát. Csak aszpirinből világszerte 10 ezer tonnát fogyasztunk évente! Az otoxikus gyógyszerek között számos olyan is van, mely már viszonylag alacsony dózisban is kockázatos lehet, és kiválthat fülzúgást, szédülést, hangokra való túlérzékenységet, nyomásérzést a fülben, egyensúlyproblémákat, ideiglenes vagy állandó halláskárosodást. Ám többnyire nem okoznak problémát, ha a szedésükre vonatkozó ajánlást betartjuk, és általában, amint abbahagyjuk a szedésüket, a fülre gyakorolt negatív hatásuk is elmúlik.

De hogyan károsíthatják a hallásunkat?

A gyógyszer hatóanyagok a véráramba kerülés után akár már tíz perccel megtalálhatóak a belső fülben, néhány óra leforgása alatt pedig bekerülnek a hallószőrökbe is. A szőrsejtekben közvetlenül és közvetetten is kifejtik károsító hatásukat, többek között azzal, hogy jelenlétükkel fokozzák a káros szabad gyökök termelődését. Egy bizonyos mértékig a sejtek képesek semlegesíteni a negatív hatásokat, de ha a szabad gyökök mennyisége túlzottan megnő, akkor sejthalál következhet be. A gyógyszer hatóanyagok a hallószőr-sejtek energiatermelő szervecskéinek működését is gátolják, és a csökkent energiatermelés szintén hozzájárulhat a sejthalálhoz. Még számos mechanizmust felfedeztek a kutatók, melyek útján a gyógyszerek támadják a hallószervünket, például csökkentik a véráramlást a csigában, megzavarva annak normál működését, biokémiai változásokat idéznek elő, és gátolják a szabad gyököket semlegesítő enzimek működését is.

Hirtelen fellépő vagy mindennapos, krónikus fájdalmainkra a legegyszerűbb megoldásnak tűnik, ha a jól bevált fájdalomcsillapítók után nyúlunk, melyek gyors enyhülést nyújtanak. De ha hosszú távon, napi rendszerességgel van szükségünk ezekre a szerekre, használatukat mindenképpen beszéljük meg orvosunkkal, aki tájékoztatni tud a lehetséges halláskárosító kockázatokról, és szükség esetén más gyógyszert vagy gyógymódot is javasolhat.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.