Grassroots – Legyen mindenki győztes!

Első olvasatra szinte érthetetlen a megfogalmazott elvárás, hiszen úgy tudtuk, hogy a sportban – főként az él- és versenysportban – csak a legjobb győzhet, és a legfőbb mérce a győzelem.

Az élethosszig tartó mozgás esetében azonban az eredményesség kevésbé fontos. Sokkal nagyobb szerepet kap a részvétel, az élményközpontú sportolás, a közösségi szellem és a rendszeresség. Az új megközelítés, az úgynevezett grassroots (ejtsd graszrútsz) sport – azaz az amatőr, alulról szerveződő, egyúttal a belső motivációkra, egyéni fejlődésre összpontosító sportolás – filozófiájának terjedése mindössze 10-15 éve van jelen a nemzetközi, és még kevesebb ideje a hazai sportszakmában. A Magyar Diáksport Szövetség az EFOP 3.2.10-16 azonosítószámú, Tehetséggondozás sport által elnevezésű kiemelt projektje keretében felvállalta a grassroots szellemiség széles körű megismertetését és terjesztését a diáksportprogramokon keresztül.

Ma már elfogadott és számokkal alátámasztott tény, hogy az egészséges élet nélkülözhetetlen eleme a rendszeres, megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás. (Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális ajánlásában legalább napi 60 perc közepes és magas intenzitású fizikai aktivitást javasol az 5–17 éves korosztály számára.) Míg óvodás- és kisiskoláskorban a mozgás alapvető része a mindennapjainknak, addig a felnőtté válás időszakában ez a tevékenység sajnos jelentősen visszaszorul, és a munkavállalással, családalapítással gyakran teljesen kikopik életünkből. A gyermekkori mozgásos aktivitásokon keresztül szerzett pozitív tapasztalatok, élmények ugyanakkor kedvezően befolyásolják a felnőttkori szokásokat. A gyermek- és diáksport egyik legnagyobb kihívása ezért az, hogy szerethető, rendszeres és könnyen hozzáférhető élményforrássá tegyük a gyermekek számára a mozgást, elérve ezzel, hogy felnőtt-, sőt időskorban se hagyjanak fel vele.

Mi okozza a lemorzsolódást?

Legnagyobb kihívásokat ezen a téren a motiválatlanság, a szülői támogató-biztató magatartás hiánya vagy éppen a túl korai sportágválasztás jelentik. Kultúránkban mélyen gyökerezik a versengő attitűd, az erős vonzalom a versengéshez. Ennek kialakulása már egészen kis korban elkezdődhet, ha elsősorban a sikerhez, az ellenfél legyőzéséhez kötjük a mozgással kapcsolatos pozitív élményeket. A korai intenzív versenyeztetés – szigorú szabályok betartása, az előforduló kisebb-nagyobb sérülések, a tanulás és versenyek összeegyeztethetőségének problémái – szintén csak nehezítik a fiatalok helyzetét.

Új szemlélet – eredmény helyett játék, élmény és a sportolás megszerettetése

A fent említett veszélyforrások egyik korai és igen hatásos ellenszere lehet az az új szemlélet és sportfejlesztési koncepció, amit az ún. „grassroots sport” jelenít meg. A megközelítés egészen új alapokra helyezi a gyermek- és diáksportot.

Az új sportfilozófia legfőbb jellemzői:

  • Alulról szerveződő mozgásos tevékenységeken alapul.
  • Egészségmegőrző, fejlesztő, oktatási vagy társadalmi befogadási célokat szolgál.
  • Nagy hangsúlyt helyez a pozitív élményszerzésre és a hosszú távú fejlődésre.
  • Célja, hogy minél többen sportoljanak, ami a sport utánpótlásbázisának szélesítését, a tehetségfelismerést és a tehetséggondozást is eredményezheti.
  • A versenyzést csak az egyenlő esélyek biztosítása mentén támogatja.
  • Grassroots sportesemények lehetnek fesztiválok, tornák, de akár kieséses, felmenő rendszerű versenyek is, a résztvevők életkori sajátosságaitól és az elérni kívánt céloktól függően.

Pozitív nemzetközi tapasztalatok

A nemzetközi tapasztalatok közül az egyik legismertebb az idei téli olimpia után nyilvánosságra került norvég sportfejlesztési modell. A skandináv államban 13 éves korig nem az eredmények a fontosak. A sportolás célja náluk ezekben a korosztályokban az élmények szerzése, a játék és a barátokkal való találkozás. A fiatalok számára így felépített programok megtanítják kezelni a stressz- és versenyhelyzeteket, az eredményközpontúságról a részvételre, az élményekre helyezik a hangsúlyt. Mára már jól érzékelhető, hogy az ebben a modellben nevelkedett gyermekekre felnőttkorukban is jellemző maradt a könnyedség, kiegyensúlyozottság és a nyugalom. Szakértők szerint ez nagyban hozzájárul a norvég sportolók eredményességéhez és ahhoz is, hogy a skandináv államokban rengetegen sportolnak klubokban felnőtt- és időskorban is.

Szlovéniában is nagy támogatottsága van ennek a megközelítésnek. A nemzeti sportnak számító kosárlabda tekintetében például a 4–9 éves korosztályban nem is rendeznek versenyeket, hanem játékos programokkal, fesztiválok keretében igyekeznek a sport iránti szeretetet elmélyíteni.

A kanadai és amerikai gyereksport a legtöbb sportágban grassroots szellemiségben és módszertannal működik. Ennek egyik legfőbb jellemzője a multisportszemlélet, mely szerint kiemelt cél, hogy a gyerekek minél több sportágat kipróbálhassanak, egyszerre több sportot is űzhessenek. A tanév Észak-Amerikában jellemzően néhány hónapos ciklusokra oszlik, így a gyerekek egy tanév során egymás után 3-4 sportágban is részt tudnak venni edzéseken, fesztiválokon, rövid bajnokságokon, tornákon.

Az egyik legkidolgozottabb, részletesen felépített fejlesztés az UEFA/FIFA grassroots labdarúgás programja, melynek csupán egy része a gyermeklabdarúgás, mert a program a felnőttek és az idősek egész életen át tartó mozgásösztönzésére is koncentrál. A rendszernek része a Grassroots Charta, a foglalkozásszervezési, a fesztivál- és tornalebonyolítási módszertan, a szakemberképzés és szakmai anyagok átadása is. A hazai Bozsik Intézményi Program és a FairPlay Cup – de ma már sok egyesületi program is − ennek szellemiségében zajlik: a legkisebbeknek nem hagyományos mérkőzéseket, bajnokságot, hanem játékos, labdarúgásalapú mozgásfesztiválokat rendeznek, ahol nem az eredmény, hanem a minél több mozgásélmény elérése a fontos.

A grassroots sport előnyei

A korábban már említett sportba való bevonzás és benntartás kérdésköre szempontjából különösen sok előnnyel járhat a grassroots szemlélet elterjedése:

  • Az élményalapú sportfejlesztési koncepció alkalmas arra, hogy hosszú távon fenntartsa nemcsak az érdeklődést, a belső motivációt, hanem a sport iránti szeretet is.
  • Korosztályspecifikus módszertanának köszönhetően figyelembe veszi a gyerekek fejlettségi szintjét, valamint életkori és nemi sajátosságait, és azokhoz igazítja a programot.
  • A grassroots filozófia egyik alapja a multisport szemléletmód, amelynek célja, hogy több sportágat is kipróbáljon a gyermek. A korai sportágválasztást a legtöbb esetben 13-14 éves korig nem támogatja, a többféle mozgásforma kipróbálása ugyanis többek között javítja a problémamegoldó képességet, segíti a testfelépítés, izomzat fejlődését, valamint a lelki egészéget is (depresszió megelőzése, stressztűrés támogatása, kiégés megelőzése).
  • A filozófia hozzájárul a tehetségfelismeréshez is, mert a pozitív játék- és közösségi élményeken keresztül hosszabb ideig a sport mellett tartja a fiatalt, így pedig több idő jut a biológiailag később érő tehetségek készségeinek fejlesztésére, adottságainak kibontakoztatására.

A grassroots filozófia egyaránt hasznos a versenysport és az annak bázisául szolgáló szabadidősport szempontjából is. Előbbi tekintetében a módszertan nem kényszeríti rá a szülői és edzői nyomást a gyerekekre sem a sportágválasztás, sem pedig az eredménykényszer vonatkozásában, így felszabadult, pozitív érzelmi környezetet teremt a sportoláshoz. Ennek előnyei kiélezett versenyhelyzetekben mutatkozhatnak meg. A szabadidősportban pedig az élmény- és játékközpontúság, az alternatív pedagógiai módszerek és lebonyolítási rendszerek segítenek abban, hogy azok a fiatalok is megmaradjanak hosszabb ideig a sport mellett, akik esetleg kevésbé ügyesek, tehetségesek, ezért könnyen lemorzsolódnának, vagy egyszerűen abbahagynák a rendszeres sportolást.

Mit tesz az MDSZ a grassroots szemlélet népszerűsítéséért?

A grassroots filozófia hazai megismertetésében és elterjesztésében fontos szerep hárul Magyar Diáksport Szövetség EFOP 3.2.10-16 azonosítószámú, Tehetséggondozás sport által elnevezésű kiemelt projektjére.

Úgy gondolom, hogy forradalmi változás előtt áll a gyermek- és a diáksport, aminek megtestesítője a grassroots sport filozófia elterjedés” – jelentette ki Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke. – „Természetesen ez egy hosszabb folyamat, hiszen a versengő szemlélet berögződését kell átállítanunk egy egészen más megközelítés irányába, már egészen fiatal korban. De a pozitív nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hosszú távú fejlődés kulcsa egyértelműen az élmény- és játékalapú sportolás meghonosítása lehet. Az iskolarendszerben közel 1,2 millió diák tanul, akiknek mindössze hatodát érjük el tanévről-tanévre a Diákolimpián keresztül. Nekünk ugyanakkor gondolnunk kell arra az 1 millió gyerekre is, akik valószínűleg a grassroots sport által nyújtott élményeket keresik a diáksportban. Mi komolyan gondoljuk a WHO ajánlását, hogy minden diáknak jár legalább napi 60 perc megfelelő intenzitású testmozgás” – fogalmazott a szervezet vezetője.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.