Hagyd, hogy szeresselek

Különös dolog a szerelem. Van, amikor azonnal magával ragad, máskor szép lassan alakul ki. De mi történik, ha az egyik fél már úgy érzi, bármit megtenne a másikért, ő azonban továbbra is láthatatlan falat von maga köré?

Minden percet valóságos csodaként élünk meg vele, gyönyörűség már csak a szemébe nézni is….Mégis, közben érezzük, hogy valami nem az igazi. A kedves ugyanis távol tart minket magától – ha nem is látványosan. Tehetünk ilyenkor valamit?

Elsőre talán nem is feltűnő, hogy valami nem stimmel – ám a párunk időnként elejtett mondatokkal, apró gesztusokkal ébreszt rá bennünket, hogy ő a kapcsolatot még másként kezelné, vagy lassítana a tempón. Lehet, hogy kezdetben nem tulajdonítunk a dolognak nagy jelentőséget, de nem árt foglalkozni vele – mert előfordulhat, hogy ha nem tesszük, valami menthetetlen felé haladunk…

Típusfüggő is

Annak, hogy nem egyforma hőfokon ég egy páros két tagja, több oka is lehet. Egyikük – legalábbis egyelőre – nem képes viszonozni ugyanazt az odaadást és törődést, talán csak azért, mert egyszerűen más típus.

Számára nem megszokott az a fokú ragaszkodás, a becézés, amelyet a másik neki nyújt – lehetséges, hogy családjában sem volt szokás az ilyesmi, szülei között sem volt meg igazán a harmónia, vagy nem fejezték ki ehhez hasonló módon egymás iránti szeretetüket. De idővel az ilyen ember is “hozzáedződhet” a párjához, és ha nem is teljes mértékben, de elfogadja, hogy szeretni így is lehet!

szerelem1

Az is megtörténhet, hogy párunk nem érzi magát szerelmesnek, és túl korán ugrott a kapcsolatba. Fél, hogy a másik ezt észreveszi, és egyre zavartabban kezd viselkedni. Talán kellett volna még egy kis idő, ismerkedés, nagy, baráti beszélgetések, hogy a dolgok kikristályosodjanak.

Valami a múltban…

Előfordulhat, hogy párunkat valami bántja, talán egy múltbeli csalódás, vagy egyéb, nagyobb horderejű probléma – amiről azonban nem beszél, ezzel szintén eltávolítva magát tőlünk. S ha a másik nem tudja, mi az, amivel baj van, hajlamossá válik rá, hogy magában keresse a hibát. Hiszen nem érti, mi történik velük…

Ha a kedvesünk nem hagyja, hogy szeressék, sokszor egyszerűen nem meri feladni önállóságát, függetlenségét. Talán úgy érzi, túl sokat csalódott már, és nem hiszi el, hogy a dolgok akár jól is alakulhatnak. Olykor közrejátszik az is, amit a baráti társaságában lát. Nehéz ügy, ha mások arra biztatják, ne vegye túl komolyan a kapcsolatát, “nem kell mindjárt ugrani”, ha a másik szeretne valamit, és még véletlenül se hagyjon ki egy sörözést a haverokkal, vagy egy csajos bulit a barátnőkkel.

Félreértés ne essék – attól, hogy kapcsolatban élünk, a körülöttünk levő világ nem szűnt meg, tehát, az ilyen eseményekre igenis szükség van. Csak nem annyira sűrűn, hogy a párunk rovására menjen…

Nem tűrni, beszélni kell!

Természetesen minden ember más, így általánosítani sem lehet – De egy biztos, ha észleljük, hogy egy láthatatlan fal képződött – avagy már kezdettől fogva ott volt – a kedvesünk és köztünk, beszélni kell arról: ki hogyan is képzeli el a dolgokat, mit tartunk zavarónak vagy bántónak. Mi az, ami akadályt képez, le lehet-e győzni, és egyáltalán, le akarja-e a másik küzdeni. Ha számára nem jelent annyit a kettőnk kapcsolata, hogy megpróbálja, akkor természetesen felesleges erőltetni.

szivek_katt14

Ám ha esély van arra, hogy egy szép szerelem születhessen, vagy csupán egy kis időre van szükség, hogy a másik rendezzen magában dolgokat – akár egy múltbeli sérelmet letegyen a válláról – akkor érdemes. Tény, hogy nem egyszerű a helyzet.

A ma embere egyébként sem túlságosan türelmes típus – minden azonnal kell, ha nem kapjuk meg, hajlamosak vagyunk letörni, többé nem lelkesedni egy dolog iránt, és menni tovább. Jól gondoljuk meg azonban, hogy valóban érdemes-e dacosan felhúzni az orrunkat, elintézni mindent egy “van nekem jobb dolgom is!” felkiáltással. Mert lehet, hogy ha nem vagyunk elég kitartóak, az Igazi mellett megyünk el.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.