Védi az agyat a gomba?

Összetevője csökkentheti a kognitív hanyatlást

Ez a finom zöldség világszerte az ételek kedvelt összetevője – tápláló és antioxidánsban gazdag, mely védi a sejtek egészségét. De vajon az agy védelmét is szolgálja? Erre keresték a választ a kutatók.

Szerte a világon előszeretettel használják ételek készítéséhez a gombát. Egyike az antioxidánsban és tápanyagban igen gazdag – ezáltal sejtvédő – zöldségeknek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon a gomba a kognitív hanyatlás ellen is véd-e.

A gomba egyébként nem számít zöldségnek.

Önálló fajt képez, mint ahogyan a növények vagy az állatok. Az ehető fajtái – a tenyésztett és a vadon élők is – nagy mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot, antioxidánsokat és fehérjét, de vitaminban és ásványi anyagokban is bővelkednek.

Egy új kutatás felfedezte, hogy azok az emberek, akik a gomba fogyasztását beiktatták étrendjükbe – még ha kisebb adagokat is esznek belőlük -, csökkentették az enyhe kognitív károsodás (mild cognitive impairment – MCI) kockázatát, amely gyakran megelőzi az Alzheimer-kórt.

Az MCI esetén általában olyan tüneteket tapasztal az ember, amelyek az Alzheimerre jellemzők – például rossz memória, nyelvi- és térbeli tájékozódási problémák – ám ezek finomabban jelentkeznek, s ez nem gátolja meg a pácienseket abban, hogy működőképes életüket folytassák.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) kutatói azt feltételezték, hogy a gomba evése segíthet megőrizni a kognitív funkciókat késő felnőttkorban. Végeztek egy új tanulmányt, hogy lássák, találnak-e erre nézve bizonyítékot.

Felfedezéseik – melyeket a Journal of Alzheimer’s Disease közölt – azt sugallják, hogy a gomba segít csökkenteni az MCI rizikóját.

A kognitív hanyatlás finom formája

A tanulmány 6 éven át tartott, 2011 és 2017 között zajlott – 663 résztvevője volt, 60 évesek és ennél idősebbek. A kutatók a Szingapúrban leggyakrabban fogyasztott gombákra koncentráltak, köztük az arany gombára, a szárított gombára, a shiitake és az osztriga gombára.

A csoport meghatározta egy gomba adag mennyiségét, amely háromnegyed csészényi – 150 gramm átlagosan. Az összefüggés vizsgálatához a kutatók a tanulmányban résztvevők kognitív képességeit is felmérték.

A tanulmány első szerzője, Lei Feng, aki az egyetem professzor asszisztense, kiemelte: „Az MCI-vel küzdő emberek képesek tovább végezni napi feladataikat, azaz nekünk azt kellett meghatározni, vajon rosszabb-e a teljesítményük a standard neuropszichológiai teszteken, ugyanolyan korú és végzettségű emberekhez képest.”

A neuropszichológiai tesztek kifejezetten olyan feladatok, melyek egy személy kognitív képességeinek különböző aspektusait mérik. A kutatócsoport célzott interjúkat is készített és tesztek elvégzésére kérte az alanyokat, melyek fizikai és pszichológiai funkcióikat vizsgálták. Az interjú kitért a demográfiai információkra, az orvosi előzményekre, a pszichológiai tényezőkre és az étkezési szokásokra is.

Ezt követően megmérték vérnyomásukat, súlyukat, magasságukat, járási sebességüket és a fogásuk erejét. Tesztelték a depresszió, szorongás és kogníció szintjét.

A kutatócsoport 2 órás felmérést végzett az egyes személyek neuropszichológiai állapotáról, s értékelte őket a demencia tüneti skálán.

Kiderült, hogy akiknél hetente kettőnél több adag gomba elfogyott, 50 százalékkal csökkent az MCI kockázata. Feng szerint az összefüggés meglepő és biztató egyben. „Úgy tűnik, ez a széleskörben elérhető élelmiszer, a gomba drámai hatást gyakorolhat a kognitív hanyatlásra”.

Dr. Irwin Cheah, a tanulmány társ-szerzője elmondta, hogy a kutatók érdeklődését elsősorban a ergothioneine (ET) keltette fel, mely egyedi antioxidáns és gyulladásellenes összetevő. Ezt az ember szervezete önállóan nem tudja előállítani. Táplálkozási forrásokból nyerhető, ilyen a gomba is. Az ötlet, hogy az ET-nek lehet közvetlen hatása a kognitív hanyatlásra, korábbi tanulmányból származott – az ugyanis megállapította, hogy az MCI-vel küzdő emberek vérében alacsonyabb az ergothioneine szintje. Persze a gomba egyéb összetevőket is tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak az agy egészségéhez, az agysejtek növekedéséhez.

Az ehető gombákból kinyert anyagok gátolhatják a béta-amiloid és a foszforilált tau, vagyis két toxikus fehérje előállítását is, melyek felhalmozódása az agyban egybeesik az Alzheimer-kór és más demenciaformák kialakulásával.

A jövőben a kutatók random kontrollált kísérletekben igyekeznek kideríteni az ET és egyéb növényi összetevők hatásait az agy egészségére.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php


Egy válasz

  1. Csercsa Miklos

    Mióta zöldség a gomba, kedves jólinformált cikkíró?

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.