A méhecske nem is kedves!

Méhek, darazsak csípésének felismerése általában nem szokott nehézséget okozni, mert a csípés okozta fájdalom annyira heves, hogy egyből jelzi a gyermek.

Csecsemők, kisdedek nem tudják elmesélni fájdalmuk forrását, esetükben a váratlanul jelentkező erőteljes sírás jelzi, hogy baj van. Pár perc elteltével a csípés helyén vörösség, csalánkiütés jelentkezik, nem ritka a csípés környékének intenzív duzzanata sem.

A méh vagy darázs, szúrással a bőrbe juttatott mérge.

Leggyakrabban az ijedséget az okozza, hogy a csípés körüli vörösség, duzzanat nem feltétlenül közvetlen a csípést követően jelentkezik, hanem akár fél nap elteltével. Jó, ha ismeri ezt a jelenséget a szülő, mert felesleges riadalomtól kíméli meg önmagát és környezetét. Ez a jelenség nem azonos a méh- vagy darázsméreg okozta allergiával!

Ha a szervezet a rovar méreganyagával szemben allergizálódott, akkor a heves allergiás tünetek a csípés bekövetkezése után pár perccel már megjelennek. Ilyenkor a csípés helyi reakcióin kívül általános allergiás tünetek is jelentkeznek. Testszerte nagy, összefolyó vörös foltok, szemhéjduzzanat, ajakduzzanat jelentkezik.

A gége nyálkahártyájának duzzanata légúti akadályként kezdetben belégzési, majd be- és kilégzési nehezítettséget okozhat. Nagyobb gyermek ezt légszomjként éli meg, és elmondja, hogy nem kap rendesen levegőt. Kisebb gyermekek légzési nehezítettségét a szapora légvétel és a belégzéskor hallható húzó hang (stridor) jelzi. Hányinger, verejtékezés, a bőr szederjessége vérnyomásesés, majd eszméletvesztés kísérheti a tüneteket. Utóbbi esetben ún. anafilaxiás sokkról beszélünk. Ez heveny, életveszélyes állapot, mely azonnali segítséget igényel!

Oka a méregre adott túlérzékenységi reakció, melynek során a szervezetben olyan kémiai anyagok szabadulnak fel nagy mennyiségben és igen rövid idő alatt, melyek a szervezet hajszálereit kitágítják. Ilyen esetben a vérmennyiség nagy része a hajszálerekbe kerül, csökkentve ezzel a vérnyomást a nagyobb erekben, illetve nem lesz a nagy erekben megfelelő mennyiségű vér ahhoz, hogy a létfontosságú szerveket ellássa oxigénnel, tápanyaggal. (Bizarr hasonlattal olyan reakció, mintha a szervezet a saját hajszálérrendszerébe „kivérezne”).

ru8jhiop1

Nem anafilaxiás sokk!

Nem szabad összetéveszteni az allergiás reakcióval, anafilaxiás sokkal azt az állapotot, amikor esetlegesen a nyelvet, garatot éri méh- vagy darázscsípés. Ebben az esetben az életveszélyes állapotot a nyálkahártya, csípésre adott „normál” heveny duzzanata okozza, mely elzárhatja a felső légutakat, és légzési elégtelenséghez vezethet segítség hiányában. (Nem általános sokk lép fel, hanem fulladás, ami persze ugyanolyan sürgős segítséget igényel).

Szintén nem tévesztendő össze az allergiás szemhéjduzzanattal az az eset, amikor a csípés a szem körüli régiót éri. Ilyenkor a szemhéj ödémája egyoldali, szemben az allergiás reakció során jelentkező kétoldali szemhéjduzzanattal, és a méreg helyi hatása miatt jelentkezik, nem pedig az általános allergiás reakció részeként. A nagyfokú duzzanat miatt ijesztő külsőt kölcsönöz a gyermeknek, frászt hozza a szülőre, de hangsúlyozottan ez – amennyiben nem allergiás a csípésre a gyermek – szerencsére nem életveszélyes állapot, a teendők megegyeznek bármely más (kivéve nyelv, garat) testrész csípésének ellátásával.

Mit kell tennünk?

Amennyiben ismert a gyermek allergiája a méh-ill. darázscsípéssel szemben, akkor a segítség hívása előtt már be kell adni a gyermeknek az allergológus által felírt előretöltött fecskendőben lévő injekciót (Anapen), mely az anafilaxiás sokk kivédésére hivatott. Nagyobb gyermeket meg kell tanítani a beadására, arra az esetre, ha a csípés olyan esetben éri, amikor nincs felnőtt a közelben. Üdüléskor, nyaraláskor mindig kéznél kell, hogy legyen ez az injekció! Természetesen a beadást követően ugyanúgy segítséget kell hívni (orvos, mentő), mert nem tudható előre, hogy milyen hevességű lesz az allergiás reakció, és esetlegesen további ellátásra szükség lesz-e, vagy sem.

lx7z8uqy12

Amennyiben korábbról nem ismert a gyermek allergiája, és fenyegető sokkos állapotba kerül, akkor a segítséghívással egyidejűleg le kell fektetni őt, alsó végtagjait meg kell emelni, a légutak átjárhatóságát biztosítani kell. Amennyiben a segítség megérkezése előtt a gyermeknek leállna a légzése és/vagy a szívműködése, akkor az alapfokú újraélesztést azonnal meg kell kezdeni!

Ha a gyermek nem allergiás a csípésre, akkor „csak” helyi tünetek jelentkeznek. Ebben az esetben a gyermek megnyugtatása mellett a csípésre Fenistil gél, vagy szteroidos kenőcsök kenhetők, belsőleg pedig kalcium (Calcimusc inj., Calcium pezsgőtabletta, Calcium-KID szirup), illetve antihisztamin gyógyszer (Fenistil csepp, kapsz., Loratadine, Cetirizine hatóanyagú készítmény, Aerius, Xyzal) adható. Abban az esetben, ha a helyi reakció fél nap elteltével markánsabbá válna, akkor a fenti készítményeket a tünetek lecsengéséig (2-3 nap) kapja a gyermek.

Fontos, hogy inkább megelőzzünk

Nagyon fontos a megelőzésre való törekvés! Tavasztól őszig mindig csak felügyelet mellett étkezzen a gyermek a szabadban! Mielőtt szendvicset, gyümölcsöt, italt adnánk a kezébe, mindig gondosan nézzük át, nehogy egy falánk darázs megelőzze a gyermeket a fogyasztásban, és a szájüregbe kerüljön! Szárazság esetén ne engedjük egyedül kültéri csapok, vizek közelébe a gyermeket, a szendvicseket, frissítőket zárt helyen tároljuk!

Otthoni medencéktől távolabb helyezzünk ki darázscsapdákat, inkább oda kívánkozzanak a darazsak, mint a gyermek mellé a pancsolóba! Amennyiben allergiás a gyermek a méh- és darázscsípésre, akkor szezonálisan mindig legyen a közelben az injekciója, táborozáskor, nyaraláskor mindig legyen értesítve az allergiáról a pedagógus, vagy táborvezető, és jó, ha tudják a legközelebbi orvos, mentőállomás elérhetőségét.

Forrás: