Elalvó sofőr – halálos baleset 2011-03-01 Blog Megosztás: Tweet Évente több száz közúti közlekedési baleset oka Magyarországon, hogy a sofőr vezetés közben elalszik. A tegnapi soroksári balesetben is szerepet játszhatott az alvászavar, pontosabban az aluszékonyság és a kimerültség együttesen hozzájárulhattak a három halálos áldozatot követelő tragédiához. Az utóbbi években egyre fejlődő alváskutatás ismeri a nappali elalvás megnyilvánulásait, az alvásadósságból adódó napközbeni alváskényszert, a fokozott alváskésztetést, amelyek kóros kimerültséghez, a fiziológiai alvás-ébrenlét szabályozás ritmusának a torzulásához, az összetett biológiai óra interaktív zavarához vezetnek. Tudományos kutatások igazolják, hogy az aluszékonyság-kimerültség együttesen az alkoholfogyasztással egyenlő nagyságrendben rizikótényezők a közlekedési balesetekben. Tizenhét órás ébrenlét után a rizikó eléri az EU több országában megengedett 0,05 %-os véralkohol szint hatását. Huszonnégy órás folyamatos ébrenlét hatása pedig már 0,1 %-os véralkohol hatásával egyenlő. Az alvásmegvonásból adódó teljesítmény csökkenést az adott sofőr éppúgy nem tudja megítélni, mint az alkoholfogyasztás esetében. Bizonyos alvásbetegségek, mint például az excesszív aluszékonyság tünete a váratlan, gyorsan kialakuló mikroalvások, melyek 5-10 másodpercig, ritkábban egy-két percig is tartanak, ezalatt a gondolkodást, a reakcióképességet és a cselekvőképességet is megbénítják. A jármű vezetése közben ez azt jelenti, hogy a sofőr képtelen a váratlan szituációkra reagálni. A nemzetközi alvásgyógyászat sokat fejlődött az elmúlt években, többek között kiemelt figyelmet fordítanak az elalvásos közlekedési balesetek okainak a feltárására és a gyógyítására. Az egyik legnagyobb európai alkalmazott alváskutatási központ, a stockholmi Karolinska Egyetem főorvosa, Dr. Félegyházi Zsolt a Napidoktornak elmondta: „speciális szimulátoros rendszerrel végzett vizsgálatok megerősítették, hogy az éjszakai műszak után autóval közlekedők sokkal több, az utakon végzetesnek számító hibákat követhetnek el”. Magyarországon a Benyovszky Orvosi Központban működő alvásdiagnosztikai és terápiás laboratóriumban évek óta foglalkoznak a több műszakos dolgozók alvásállapotának a javításával. Dr. Hermánné Fogarassy Éva alváspszichológus szerint: „nagy szükség lenne Magyarországon is a közúti közlekedés biztonságát alapvetően befolyásoló alvászavarok, és az erre való hajlam felmérésére”. A pályaalkalmasságot korlátozó, vagy kizáró okok között sem szerepel az alvásbetegségekre utaló, a vezetési tevékenységet befolyásoló alvászavar minősítése. Megfelelő időben és szövődménymentes szakaszban kiszűrhetőek az alvásbetegségek, és rövidebb-hosszabb idő alatt tünet-és panaszmentességet lehet elérni, nem csak gyógyszeres eszközökkel. A külföldön már ismert és sikerrel alkalmazott szűrési eljárások beépítése a gépkocsivezetők szakmai alkalmassági vizsgálataiba nagymértékben hozzájárulna az elalvási balesetek kockázatának a csökkentéséhez. Magyarországon megvannak azok a szakmai és technikai feltételek, amelyek a szűrési, terápiás és rehabilitációs tevékenységhez szükségesek, jogalkotási szempontból azonban még nem kötelező az alvásszűrések elvégzése. A március 18-ai alvás világnapja, a World Sleep Day idei programajánlása ezzel is foglalkozik. Forrás:
