Csontritkulás szűrés, de hogyan?

Dr. Szekeres László a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnöke a csontritkulásról annak veszélyeiről és a szűréséről beszélt a Csak csajok műsorában

Oszteoporózisnak vagyis csontritkulásnak nevezzük a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését. A betegség a csontok fokozott törékenységével, a kóros és spontán törések kockázatának növekedésével jár. A betegség neve is azt jelenti: üreges csont. A betegség világszerte több százmillió embert érint, Magyarországon a lakosság 7-10%-át sújtja. Az érintettek száma az átlagéletkor kitolódásával nő.

A csontok növekedése

Normális esetben a csonttömeg az életkortól függően változik. Fiatalkorban a csont tömegét növelő folyamatok játszódnak le, később azonban ez az arány megfordul. A csontszövet állománya 25-30 éves korig gyarapszik, majd tömege fogyni, gyengülni kezd. Az élettanilag normális csontvesztés ekkor mintegy évi 3-5%.

Mindenki lehet csontritkulásos

„Magyarországon körülbelül 8-900 ezer beteg lehet, akinek csontritkulása van.” – kezdi Dr. Szekeres László – „Régebben úgy gondoltuk, hogy csak a hölgyek betegsége, de ma már tudjuk, hogy a férfiakat ugyan úgy érinti Három az egyhez arányban.” Emiatt a férfiak kezelése sajnos elmarad.

Tehetünk ellene

Szekeres doktor szerint a megfelelő testmozgással, a helyes táplálkozással, megfelelő kálcium és D-vitamin bevitellel tehetünk a csontritkulás ellen, vagy akár a csonttörések ellen is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a csontritkulás egyik oka a genetikai hajlam. A maximálisan elérhető csonttömeget 80%-ban genetikai tényezők szabják meg.

Csontritkulás szűrés

Magát a csonttörésre való hajlamot szűrni, kimutatni is lehet. „Elsősorban azokat a tényezőket lehet felmérni, amik utalhatnak arra, hogy valakinek ez a betegsége kialakul.” – magyarázza Szekeres doktor.

A legegyszerűbb módszer a FRAX, ami egy számítógépes program. A program számszerűen megmondja, hogy az „elkövetkezendő 10 évben milyen nagy vagy kis valószínűsége van annak, hogy valakinek törése alakul ki.” Fontos még, hogy megmérjük a csontoknak az ásványi anyag tartalmát, vagyis a mésztartalmát.

Jó hír, hogy egyik vizsgálat sem fájdalmas, nem jár szúrásokkal, tehát semmi hátrányunk nem származik abból, ha megvizsgáltatjuk magunkat.

Forrás: