Sokat drágult a miskolci ingatlanpiac, de még mindig le van maradva

A jelek szerint a lakásárak drágulása nem áll meg, a keresletet ugyanis több tényező támogatja. Az egyik a bérek növekedése, amely a lakásárakhoz képest nagyobb ütemben emelkedett.

Ez alapján további drágulásra lehet számítani, de idén már nem várható az előzőhöz hasonló mértékű változás a jövedelmi viszonyokban.

Rosszul járnak, akik nagyobb városba költöznek

Az ingatlanpiaci lendület szembetűnő következménye, hogy jelentősen megnyílt az egyes települések közötti árolló. Napjainkban ez az jelenti, hogy akinek egy vidéki városban közel 200 négyzetméteres háza van, az a fővárosban mindössze egy negyedakkora lakásba tud beköltözni. Ez persze egy kiragadott és elég drasztikus példa.

A differenciálok megtapasztalásához az egyes régiókat sem kell elhagyni. Ennek oka, hogy a központi szerepet betöltő városokban sokkal dinamikusabban emelkedtek az átlagárak, mint a kevésbé népszerű, kisebb településeken. A költözés tehát ebben az esetben is problémákat vet fel azok körében, akik egy jobb munkalehetőség miatt akarnak váltani.

Típusonként eltér a drágulás

Az ingatlanpiacon mutatkozó áremelkedés nemcsak településenként, hanem típusonként is eltéréseket mutat. Tavaly a családi házak átlagárai országos szinten 3%-kal emelkedtek, de a népszerű nagyvárosokban ennél lényegesen nagyobb volt a bővülés. Pécsen és Székesfehérváron 6-7%-kal, Sopronban, Szegeden és Budapesten 10-11%-kal, Kecskeméten pedig 12%-kal növekedtek az átlagos négyzetméterenkénti árak a szegmensben.

 

A családi házak átlagárainak változása az ország egyes nagyvárosaiban 2017. január és december között

A téglalakásoknál országos szinten is nagyobb – 13%-os – változás mutatkozott. Ettől az átlagtól elmarad a soproni, debreceni, pécsi és kecskeméti növekedés, Szegeden, Budapesten és Székesfehérváron az országossal közel megegyező volt a bővülés, a Miskolcon tapasztalható 58%-os drágulás pedig minden szempontból kiemelkedő.

A téglalakások átlagárainak változása az ország egyes nagyvárosaiban 2017. január és december között

Az ingatlanpiac szereplőit jobban érdekli az áremelkedések mögött mutatkozó árszínvonal, az egyes típusokról ebben az esetben is külön beszélhetünk. A családi házak szegmensében kiugróak a fővárosi átlagárak, a vidéki nagyvárosok közül pedig Sopron vezeti a listát. A középmezőnybe sorolhatjuk a szegmens Kecskeméten, Debrecenben, Szegeden és Pécsen meghirdetett ingatlanjait – 200-265 ezer Ft/m2 átlagárral. A jelentős drágulást mutató Miskolc pedig csak kullog a vidéki nagyvárosok által felállított lista végén.

Átlagos négyzetméterárak az ország nagyvárosaiban (Ft/m2, 2018. januári adatok alapján)

A lakások esetén a téglalakások jelentősen – 13-90%-kal – magasabb átlagos négyzetméterenkénti árakon vásárolhatóak meg, mint a panelépítésű társaik. Az árszínvonalat górcső alá véve itt is kiemelkednek a Budapesten eladó lakások, amelyet a Sopronban, majd a Kecskeméten, Debrecenben és Székesfehérváron meghirdetett társaik követnek.

2020 az igazi kérdés

Az utóbbi két évben a figyelem az újlakásokra összpontosul. Ebben a szegmensben tavaly rekordok dőltek meg a fővárosban, de a feltevések szerint idén ezt is sikerülhet túlszárnyalni. A legnagyobb kérdést nem az idei, sőt nem is a következő év, hanem a 2020. veti fel.

Ekkor áll vissza ugyanis a lakások áfája az eredeti 27%-ra, ami valószínűleg érvágás lesz a jelenlegi keresletnek. Az átadások már most is több hónapos csúszásban vannak, miközben a beruházók azon vannak, hogy a projektjeik 2019 végéig lezáruljanak. A kapkodás egyes esetekben minőségi problémákhoz vezethet, de reméljük, erre vonatkozóan elenyésző példával fogunk találkozni.

Forrás: Ingatlannet.hu

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.